52294. lajstromszámú szabadalom • Izzólámpa folyékony égési anyagokhoz

Megjelent 1911. évi juniug hó 7-én. MAGY. JJA*. KIR. SZABADALMI TER? HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 52294. szám, 11/d. OSZTÁLY. Izzólámpa folyékony égési anyagokhoz. BOLTINKOFF IVAN TECHNIKUS CHARKOWBAN. A bejelentés napja 1910 julius hó 12-ike. A találmány tárgya nagy fényerősségű j mesterséges nyomás nélkül működő izzólámpa, mely úgy belső, mint külső világításra egyaránt alkalmazható s amelynek táplálására valamely folyékony égési anyagot, pl. petróleumot, szeszt stb. használunk. Ezen lámpának más ismert rendszerű lámpákhoz viszonyítva számos előnye van, így nevezetesen ennél az eltávozó gázak melegét tökéletesen ki tudjuk használni, úgy az elgázosító, mint az izzótest elhasznált részeit könnyen tudjuk pótolni, az egész berendezésnek, valamint az egyes részeknek szerelését, leszerelését és tisztántartását könnyen eszközölhetjük, emellett a befúvó fuvókáknak biztosabb vezetést adhatunk s elérhetjük azt, hogy a lámpa égése intenzivebb lesz. A lámpának egy kiviteli alakját a mellékelt rajz tünteti föl, hol az 1. ábra a teljes lámpa függélyes metszete, a 2. ábra a lámpa vízszintes metszete az elgázosító fölött, a 3. ábra a fúvóka részletrajza, a 4. és 5. ábra az elgázosító-szűrő részletrajza, s a 6. ábra a lefelé fordított izzótesttel biró lámpának egy kiviteli alakját tünteti föl. A lámpának lényeges alkatrésze az (1) tartány, mely a levezető (2) cső fölső részén van elrendezve, s amelyből az égési anyag a (3) csapon s a (4) csövön át a ferde helyzetben lévő (5) elgázosítóba jut. Itt a lámpa melegítő hatása folytán gázzá változik s a keletkező gázok a függőlegesen fölfelé nyúló (6) csövön, melynek fölső vége be van forrasztva és az ebbe centrikusán elhelyezett lefelé nyúló (7) csövön keresztül, melynek fölső vége nyitottja (8) fúvókába s innen a (9) keverőkamarába haladnak és útjuk közben magukkal szívják az elégéshez szükséges levegőt. A (9) keverőkamarában levegővel keveredett égési gázak a (10) nikkelfonadékon át a (11) izzóharisnya alá áramlanak s itt elégnek. Elégésük közben fehér izzásba hozzák a harisnyát s az erős huzattal bíró (2) elvezetőcsövön át kiáramlanak, miközben az (5) elgázosítót, a centrikusán fölfelé haladó (6) csövet s a (7) csőnek vízszintesen haladó könyökrészét erősen fölmelegítik. Az (5) elgázosítónak azt a részét, mely az égési gázak melegítő hatásának közvetlenül ki van téve, vastagfalú hüvely alakjában állítjuk elő, egyrészt