52259. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű égési mótor

Megjelent 1911. évi május lió 31.-én. MAGY. ^ KIR. •SHI * SZABADALMI TBBF HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 52259. szám. V/d/2. OSZTÁLY. Kétütemű égési mótor. GEBRÜDER SULZER CÉG WINTERTHURBAN. A bejelentés napja 1910 április hó 26-ika. Elsőbbsége 1909 május hó 29-ike. Kétütemű explóziós motoroknál, melyek- | nél a munkahenger a kipuffogási holtpont- i nál előbb öblítő levegő segélyével az égés- ! termékektől megszabadíttatik és azután új j töltéssel (égési anyagból és levegőből álló. j keverékkel) tápláltatik, javaslatba hozták ' már a teljesítménynek azáltal való fokozását, hogy a keveréktöltésnek bevezetési nyomását nagyobbították. Ezáltal a töltésnek súlya megfelelően fokozódik és így ^ motornak specifikus teljesítménye nagyobbá válik. Ismeretessé vált továbbá kétütemű égési motoroknál, vagyis oly kétütemű motoroknál, melyeknél csak tiszta levegő, nem pedig gyúlékony töltés sűríthetik és az égési anyag csak a gyújtási holtponttól kezdődően vezettetik a munkahengerbe, a teljesítményt ezáltal fokozni, hogy a kipuffogási vezetékben uralkodó ellennyomást mesterségesen növelték, hogy ily módon ;a levegősúly fokoztassék. A jelen találmány tárgyát képező kétütemű égési motornál már most a specifikus teljesítménynek fokozása azáltal történik, hogy a kipuffogási elemek zárása után bekövetkező kompresszió kezdetén bizonyos mennyiségű friss kiegészítő levegő szoríttatik a munkahengerbe, mely a szükséges égési anyaggal csak a kompresszió végén vagy ez után kevertetik össze. A mellékelt rajznak 1—3. ábráiban, a ta» lálmánybeli motornak három foganatosítás! alakja hosszmetszetben van föltüntetve. Az 1. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az (a) henger, melyben a (b) dugattyú jár, a kipuffogási gázok kibocsátására szolgáló (c) hasítékokkal van ellátva, míg az öblítő levegő bebocsátására az (f) vezeték és a (d) szelep szolgál. Az expanzió végén a (b) dugattyú a (c) hasítékokat megnyitja és ezeken át a fáradt gázoknak oly mennyiségét bocsátja ki, hogy a hengerben légköri nyomás jön létre. Ekkor a (d) szelep megnyílik, az öblítő levegő a fáradt gázokat a hengerből kihajtja és az ,utóbbi friss levegővel telik meg. Időközben a dugattyú a holtponti álláson áthalad és a (c) hasítékokat zárja. Ebben a pillanatban a henger belsejében uralkodó nyomás csak kevéssel nagyobb, mint a kipuffogási vezetéké, mindenesetre azonban sokkal kisebb, mint az öblítő vezeték nyomása. A (d) szelepnek hosszabb idejű nyitvatartása folytán már most a henger nyomása mindaddig emelkedik, míg az az öblítő levegőt bebocsátó vezetéknek nyomását el nem éri.