52259. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű égési mótor

A találmány tárgyát képező motornak jellemző momentuma abban, áll, hogy ennél, ellentéttben az ismeretes kétütemű exploziós motorokkal, nem a keveréket bebocsátó elemeknek, hanem csakis a levegőt bebocsátó elemeknek bebocsátási időtartama van meghosszabbítva. Ezen különbségből a találmány tárgyánál más és sokkal tökéletesebb hatás adódik ki, mint az explóziós motoroknál. A gyújtási holtpontban történő égésnek hatása ugyanis az elégett égési anyagnak mennyiségétől, ez utóbbi pedig az oxygénnek, ill. levegőnek mennyiségétől függ, következésképen lehetőleg élénk eléréséhez lehetőleg sok levegő szükséges. A kétütemű explóziós motoroknál már most a töltési nyomásnak f okozása részben a levegőmennyiségnek és részben az égési anyag mennyiségének fokozásával jár, míg a kétütemű égési motoroknál az említett nyomásnak fokozása csakis a levegőmennyiségnek fokozását okozza. A hatásnak abszolút mértéke tehát az utóbbi motoroknál nagyobb. A 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az öblítő levegő két szelepen át bocsáttatik be és a kipuffogás szintén szelepen keresztül történik. Mihelyt a dugattyú a külső holtpont felé való útjának kb. 15°/o-át megtette, a (c)ki- | puffogató szelep megnyílik, a henger nyo- { mása csökken és erre a (d) szelep is nyi- j tódván, öblítő levegőt bocsát be. Majdnem j ugyanekkor megnyílik a (h) szelep is, mely | szintén öblíttő levegőt bocsát a hengerbe. Amint aztán a dugattyú holtponti álláson áthaladva, a komprimáló löketet kezdi meg, ia (c) szelep záródik; ugyanekkor a (d) szelep is záródik és végül, mihelyt a | henger nyomása az öblítő vezeték nyomását eléri, a (h) szelep is záródik. A kiegészítő levegő tehát itt nem az összes bebocsátó elemeken, hanem ezeknek csak egyikén át áramlik be. Két (h) és (d) szelep helyett esetleg több szelepet is lehet elrendezni, a kiegészítő levegő azonban ekkor ezeknek csak egy részén át bocsáttatik be. Az imént leírt foganatosítási alaknál föltételeztük, hogy a nyomás mindkét, (illetőleg az összes bebocsátószelepek vezetékeiben egyenlő. A leírt szelepelrendezés egy különleges megoldást is lehetővé tesz, nevezetesen különböző nyomású öblítő levegő alkalmazár sát. A mótor gazdaságos üzeme szempontjából ugyanis előnyös a (d) szelepen, ill. szelepeken át kisebb nyomású, a (h) szelepen át pedjg valamivel nagyobb nyomású levegőt a hengerbe bocsátani. Ezáltal lehetővé válik a levegő súlyát fokozni anélkül, hogy az öblítő levegő mennyisége oly nagy volna, mint abban az esetben, melyben a (d) szelepen át is nagyobb nyomású levegőt bocsátanánk ki. Ennek megfelelően az öb! lítő levegő szállításához szükséges munka is gazdaságosabb. A 3. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az öblítő levegő a dugattyú segélyével vezérelt hasítékokon át áramlik a hengerbe, míg a kipuffogás szintén hasítékokon át történik. A fölső (g) hasítékokhoz csatlakozó vezetékbe a (h) szelep van beiktatva, mely megakadályozza a hengerrel való korai közlekedést. A dugattyúnak lefelé mozgásánál mindenekelőtt a (g) hasítékok válnak szabaddá, miközben azonban a (h) szelep még zárva van. Későblh a (c) kipuffogtató hasítékok nyittatnak és végül — mihelyt a henger nyomása kb. az qblítési nyomásig sülyedt — a (d) hasítékok is szabaddá tétetnek. Ugyanekkor megnyílik a (h) szelep is úgy, hogy az öblítő levegő úgy! a (g), mint a (h1 hasítékokon át áramlik a hengerbe. Az ellenkező irányú löketnél a dugattyú a (d, c, g) hasítékokat ezen fölsorolásuk sorrendjében zárja, míg valamivel később a (h) szelep is záródik. A kiegészítő öblítő levegő tehát a kipuffogási hasíték zárt állapotánál a (g) hasítékokon át áramlik :a hengerbe. A (h) szelep révén az öblítő levegő a (g) hasítékoknál a fönt jelzett időpontnál későbbi időpontban is bocsátható be. Az öblítő levegő nyomása mindkét (f) és (i) vezetékben egyenlő vagy pedig — mint a 2. ábra kapcsán már említtetett — különböző lehet. Ez utóbbi esetben az (f) vezeté-