52230. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a szikrázás elkerülésére főáramkörű, mellékáramkörű és vegyes tekercseléssel bíró generátoroknál és mótoroknál

Megjelent 1911. évi május hó 30-áu. MAGY. KIR SZABADALMI jEg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 52230. szám. VÍI/g. OSZTÁLY. Berendezés a szikrázás elkerülésére főáramkörű, mellékáramkörű és vegyes tekercseléssel biró generátoroknál és mótoroknál. VAN DAALEN HERMÁN BERNARD MÉRNÖK LONDONBAN. A bejelentés napja 1910 májas hó 13-ika. Elsőbbsége 1909 június hó 15-ike. Jelen találmány tárgya egyenáramú generátorok és motorok pólussarúinak és gerjesztő áramköreinek újfajta elrendezése, melynek révén a gerjesztő áram, illetve ezen áram egy részének egyszerű megváltoztatása által az elektromotoroknál változó sebesség, a generátoroknál pedig változó elektromotoros erő érhető el, anélkül, hogy az áramszolgáltató helyeken szikrák képződnének. Ismeretes oly elrendezés, ahol két ellenkező polarítású póluspár a kefékhez képest különböző szög alatt van elrendezve, mimellett az egyik póluspár főáramkörű, a második póluspár mellékáramkörű tekercseléssel bír. Ismeretes ezenkívül a főmágnestekercseken kívül ugyanazon póluson, amelyen a főtekercsek vannak elrendezve, egy póttekercsnek alkalmazása, mely a póluscsúcs közelében és a főtekercsekkel koncentrikusan van elrendezve. A főpólusokon kívül ily pótsarkoknak létesítése azonban azzal a hátránnyal jár, hogy ezen pótsarkok mindegyike külön mágneses erővonaláramot létesít, melynek folytán egy bizonyos ponton egyetlen, pontosan meghatározott erővonaláram helyett két külön maximum keletkezik, amelyek között egy oly hely fekszik, melynél a kefék állása megközelítőleg jó és helyes ugyan, de sohasem tökéletesen helyes, különösen akkor, ha a sebesség, illetve az elektromotoros erő nagyon változó. A külön tekercsek alkalmazásának a pólussarúk végein és a tulajdonképeni pólushoz koncentrikusan azonban egészen más a célja, mint a jelen találmánynak, és nem is sikerül ezáltál gyöngülő mágneses tér mellett a szikraképződést a keféken elkerülni. A jelen találmány értelmében a mágnestekercsek egymáson helyeztetnek el, még pedig oly módon, hogy az egyik tekercsnek tengelye a másik tekercsen, amely előbbire van ráhelyezve, megy át, és viszont, anélkül azonban, hogy ezen két tengely összeesnék. A mellékelt rajz 1. ábráján (A B) két tekercset tüntetnek föl; (A) mellékáramkörű, (B) főáramkörű tekercs. (C, D) azon erővonaláram tengelyét jelzi, mely akkor jön létre, ha az (A) tekercsben áram kering. Ha azonban az áram csak a (B) tekercsben folyik, akkor az így keletkező mágneses erővonaláramnak (E, F) a tengelye.