52195. lajstromszámú szabadalom • Rögzítőbólya távbeszélő és távíró csatlakozással

Megjelent 1911. évi május hó 39-éa. MACV. SZABADALMI KIll. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 52195. szám. Vll/j. OSZTÁLY. Rögzítőbója távbeszélő és távíró csatlakozással. BOJARSKI JOHANN MECHANIKUS ÉS LILIENFELD ISIDOR KERESKEDŐ LEMBERGBEN. A bejelentés napja 1910 szeptember hó 7-ike. Jelen találmány tárgya távbeszélő és távíró csatlakozásnak rögzítő bóján való elrendezése és a bójának ezzel járó különös kiképzése. A találmány kiváló fontosságú oly hajók­nál, melyek valamely okból larra vannak késztetve, hogy nem a partok mentén, ha­nem a révben vagy a kikötőben vessenek horgonyt vagy valamely bóján rögzíttesse­nek. Ezen hajóknál arról kell1 gondoskodni, hogy híradások közvetítésére lehetőleg köz­vetlen összeköttetést létesítsünk a száraz­földdel. Régebben ezt az összeköttetést optikai jelzések vagy csónakjáratok útján létesítették, ez azonban oly két mód, mely­lyel nem lehet mindenkor összeköttetést létre hozni és melyeknek hátrányai annyira nyilvánvalók, hogy azokat külön föl sem kel! sorolni. Újabb időben a drótnélküli távírót használhatjuk, az azonban egyrészt igen drága és másrészt vele csak a száraz­föld meghatározott állomásával létesíthető összeköttetés, ahonnan azután a híreket to­vább kell adni. A dróttalan táviratoknak híradások közvetítésére való általános al­kalmazásánál a szomszédos hajók táviratjai csakhamar kereszteznék egymást és ezál­tal a kitűzött cél el nem éretnék. A hajó postaállomásának állandóan mű­ködésre kész távbeszélő és távirdai össze-i köttetése a szárazföldi posta- és távirda­állomásokkal, melyet idegen befolyások sem zavarhatnának meg, ideálisnak tekintendő és a találmány által elért nagy haladást jellemzi. A találmány nem teszi szüksé­gessé új bójáknak az eddig kivetett régi bóják helyett való alkalmazását, sőt min­den továbbiak nélkül utóbbiakon alkalmaz­ható. Ezen rögzítő bóják ismeretes módon tompa, azaz lapos vagy hordóalakú formák­ból állanak, melyek közepükön átmenő hen­geres csővel vannak ellátva, melyen a bója­lánc keresztül van húzva. A lánc a bójábjól való kicsúszása ellen fölső végén füles csap segélyével biztosíttatik, mely egyút­tal a hajólánc rákapcsolására is szolgál. A hajóláncok a tenger vagy a kikötő fenekén közönséges hajóhorgonnyal vagy beton­tömbben vannak lehorgonyozva. A találmány ezen bójákat úgy haszno­sítja, hogy azokat szabadon mozgó járom­gerendával szereli föl, mely a hengeres csőbe szilárdan behelyezett üreges csap fejrészében van ágyazva. A távbeszélő és távirdai kábel a csap üregén át fölfelé van vezetve egy kontaktushoz, mely a forgiat-

Next

/
Thumbnails
Contents