52190. lajstromszámú szabadalom • Drótfonógép

21. és 22. ábra pedig a fonadék előállí­tását, vagyis egy új drótszál bevezetését és a beakasztóhorgok előállíthatóságát föltüntető részletrajzok. Az (1) hajtómű (1. ábra) első sorban a (2) tengelyt hajtja, amely a gép (4) állvá­nyának (3) bakjában van ágyazva. A (2) tengelyt a (7) fonócsigában forgó szokásos (6) sin (5) tengelyével a (8) kapcsolószerke­zet köti össze. A (7) fonócsiga maga egy tengelyirányba eltolható (9) satuba van ágyazva. Az (a) drót (4. ábra) a szokott módon ve­zettetik a gépbe, hol a (6) sin által megfo­gatik és ennek forgása folytán zegzugosán meghajlíttatik, azután pedig a (67) hüvely által az úgynevezett (90) spirálfogóba vezet­tetik és ebben a kész fonadék legutolsó szemsorozatába fonódik (21. és 22. ábra). Ha a zegzúgos (b) drótszál a kivánt hosszú­ságot már elérte, akkor egy vágószerkezet által levágatik, amely célból az alább rész­letesen leírandó módon egy szabályozó szer­kezet lép működésbe, amelyet a (2) tengely a (10) csavar segélyével hajt. Ezen szabá­lyozó szerkezet a (8) tengelykapcsolót a kellő pillanatban kioldja, minek következté­ben a fonószerkezet megáll és egy (11) kapcsolószerkezet iktattatik be, amely al­kalmas excenterek segélyével a vágókészü­lékét működteti. A (11) kapcsoló a (12) ten­gelyen ül szilárdan és ezt a (2) tengelyről (14) fogaskerekek útján hajtott (70) fogas­kerékkel kapcsolja össze, amely lazán ül a (12) tengelyen. Ha a zegzúgos drótszál le­vágatott, akkor egy beakasztószerkezet hor­gai által foga tik meg úgy, hogy az újonnan képződött szemsor a kellő helyzetet foglalja el. Most a szabályozószerkezet a (11) kap­csolót kioldja és a (8) kapcsolót beiktatja, minek következtében a vágó- és függesztő­szerkezetek excenterei működésen kívül helyeztetnek és minthogy a (2) tengely most az (5) tengellyel áll kapcsolatban, a (6) sin ismét egy új (bl) drótszálat csavar meg, amely az előzőleg megcsavart (b) drótszálba fonódik. Hogy az új (bl) szál pontosan lép­jen be a (b) szálba, a (9) satú a fonócsigá­val és sinnel együtt a szemek átlójának i félhosszával eltolódik, minek következtében az új (bl) szál nem ütközhet a (b) szálhoz és a két szál a kivánt eltolt helyzetet fog­lalja el egymáshoz képest. Ha azonban azt akarjuk, hogy a fonadék az előzőnél szélesebb legyen, vagyis az egyes spirális drótok hosszabbak legyenek, akkor a (6) sin (8) kapcsolószerkezetét ké­sőbb kell kiiktatni, minek következtében a (6) fonósin megfelelően hosszabb ideig dol­gozik és így a drótszál hosszabb lesz. Azonban a vágó és beakasztószerkezetek munkaideje mindig ugyanez marad és csak a drótszál alakítási időtartama lesz hosz­szabb. Hogy a kiiktatás idejét mindenkor meg lehessen hosszabbítani vagy rövidíteni a már említett szabályozószerkezet van al­kalmazva, amely a ki- és beiktatást a kivánt dróthössznak megfelelően szabá­lyozza. Ezen szabályozószerkezet a (15) fogas­kerékből áll (7., 11. ábrák), amely a (34) tengelyen van elrendezve és kerületének két átellenes helyén fogazás nélküli (16) hézagokkal bír. A (16) kerék mindkét hom­loklapjába egy-egy (17) körhorony van vágva, amelyben a szemek számának meg­felelően beállítható (18) ütköző nyugszik. A (18) ütközők beállítására a (17) hornyok­ban (19) állítócsavarok és (20) furatok van­nak elrendezve és azonkívül a (15) fogas­kerék jobb és baloldalán szilárd (21) kioldó bütykök vannak alkalmazva. Továbbá a (15) fogaskeréktől jobbra és balra a (34) tengely körül lazán elforgatható (22) és (23) fogazott szegmensek foglalnak helyet, ame­lyeknek (24) és (25) csapjai a (15) fogas­kerék (17) hornyaiba nyúlnak. A (22) és (23) fogazott szegmensek mindegyike külső oldalán egy-egy (26) és (27) szögemelőt hord, amely egy (28), illetve (29) rúgó hatása alatt áll és a (22), illetve (23) fogazott szegmenshez erősített (30), illetve (31) szög­vasra van ágyazva. A (26) és (27) szögeme­lők egyik vége a hozzátartozó (22), illetve (23) szegmens kivágásán nyúl át, másik vége pedig a gépállvány szilárd (32), illetve (33) ütközőjéhez támaszkodik, (11. ábra), I minek következtében ezen szögemelők a

Next

/
Thumbnails
Contents