52163. lajstromszámú szabadalom • Belső elégetésű erőgép

_ i — jesen nyitva áll, akkor a másik teljesen el van zárva. A (10b) elágázás tiszta levegőt vezet a (13) csőbe és ily módon lehetővé teszi, hogy a keverékben a levegő mennyisége a fojtószelep segélyével kielégítő pontossággal szabályozható legyen. A (13) csőbe egy szelep vagy csap van iktatva, melynek segélyével a robbanó-keveréknek a gépbe való áramlása szükség esetén beszüntethető. Mivel a levegő a (35) injektorkamrában nyomás alatt áll, a (32) tartányt szintén össze kell kötni a sűrített levegő vezetékével. E célból a tartány födelébe egy a (10) csőből kiinduló (40) cső torkol, melyen keresztül a karburáló készülék és a folyadéktartány nyomása egyensúlyba jut. A (P) szivattyú tetszőleges szerkezetű lehet amenynyiben a találmányra nézve a (32) tartány megtöltési módja nem lényeges. Magától értetődik, hogy a levegővel való keverésre, vagyis robbanó-keverék előállítására bármilyen elégethető és elgőzösíthető folyadék vagy bármilyen alkalmas gáz használható. A karburátor és karburálás kifejezések nem azt jelentik, hogy a találmány a levegővel keverendő anyagok tekintetében az illékony szénhydrogénekre van korlátozva, ámbár rendszerint ilyen szénhydrogének találnak alkalmazást. Azonban magától értetődik, hogy megfelelő gázok, alkoholok és effélék is alkalmazhatók. Megjegyzendő, hogy a hengerben a dugattyú alatt lévő levegő komprimálása az egyes dugattyúlökések végén teljesen be van fejezve és nem szenved további kompressziót. Ezen levegő aztán, véglegesen komprimált állapotban, az elégető kamrához vezető útja alatt karburáltatik. Az alábbiakban a gép némely szelepeinek működtetésére szolgáló bütyköket és az ezekhez tartozó szerkezeteket fogjuk ismertetni. A 3. ábrán látható függélyes (41) tengelyt az (3) főtengely közönséges (42) csavarkerekek segélyével hajtja. A gépállványba két (43) és (44) bütyöktengely van (1. ábra) egymás fölött forgathatóan ágyazva, amelyek közül a fölső (43) tengelyt tokokba zárt közönséges csavarkerekek hajtják, míg az alsó (44) tengely a (43) tengelyről ugyancsak tokokba zárt homlobkerekek segélyével hajtatik. A (43) és (44) tengelyek forgási sebessége a gép főtengelyének forgási sebességével egyenlő. Mint a 7—10. ábrák mutatják, a fölső (43) tengelyen a (22) kifuvató szelep megnyitására szolgáló (45) bütyök, továbbá a robbanó keveréket a hengerbe bocsátó (19) kiegyensúlyozott szelep megnyitására szolgáló (46) bütyök van elrendezve. A2 alsó (44) tengelyen viszont a (8) légbebocsátó szelep megnyitására szolgáló (47) bütyök ül. Ezen bütykökről elég annyit tudnunk, hogy a szelepeket ismert módon rudak és emelők segélyével nyitják meg a kellő pillanatokban és a szükséges ideig tartják távol fészkeiktől. Mindegyik (45, 46 és 47) bütyök szilárdan van a hozzá tartozó tengelyre erősítve, amelyek ágyaikban hosszirányban eltolhatók. E célból a tengelyeken ülő és azokat hajtó fogaskerekek úgy vannak a tengelyekre fölékelve, hogy ez utóbbiak hosszirányban elmozdulhassanak. Mindegyik tengely végén egy laza (48) gyűrű nyugszik és a fölső tengely gyűrűjét a (49) csuklós rudazat az átfordításra szolgáló (50) könyökemelő rövidebb karjával, az alsó tengely gyűrűjét pedig a hasonló (51) könyökeraelő rövidebb karjával köti össze. A bütykök kettősen vannak kiképezve úgy, hogy tengelyeik hosszirányú eltolása szerint egyik vagy másik végükkel működtethetik a hozzájuk tartozó szelepeket. Ha pedig a bütykök úgy vannak beállítva, hogy középrészük fekszik a működő helyzetben, akkor a szelepek az elégető kamrában minden nyomást megszüntetnek és így a gép megállását idézik elő, amely állapotból a gép mindkét irányban ismét megindulhat. A (8) légbebocsátó szelep ekkor olyan helyzetet foglal el, hogy a gép mindkét irányban minimális ellennyomás mellett indulhat meg. így például a (45 és 46) bütykök (v) részei a szelepeket előrehaladás alkalmával, (vl) részei pedig a gép megfordításakor működtetik. Az (x) középrészek úgy vannak szelvényezve, hogy midőn a működési helyzetben feküsznek, a hengerek-