52163. lajstromszámú szabadalom • Belső elégetésű erőgép

vége felé nyitva van. A henger (21) kifu­vató nyílását a (22) szelep kormányozza, amelyet a (23) rúgó fészkére szorítva tart. A (8, 19 és 22) szelepek megnyitása, mint alább látni fogjuk, kényszermenetűen büty­kök segélyével történik, míg a (11) és (16) zárószelepeket a komprimált közeg nyo­mása nyitja meg. A (19) szelep (28) rúdján a szelep átmérőjével körülbelül egyenlő átmérőjű (29) dugattyú van elrendezve, mely a (18) kamra fölött fekvő (30) kam­rában mozog. Ezen (30) kamra a (31) cső útján a (10) csővel van összekötve, mely azt sűrített levegővel tölti meg. A (10) csőbe a (11) szelep és a karburátor közé egy (24;) visszacsapó szelep van iktatva, amely a szeleplöket szabályozására szol­gáló (25) állító csavarral van fölszerelve. Ezen szelep a karburálóanyag visszaáram­lását és a levegőnek ezen anyagokkal való időelőtti keveredését megakadályozza. A (26) főgyujtókészülékkel kapcsolatban egy (27) mellékgyujtókészülék van elren­dezve és mindkét készülék ismert módon elektromos szikrával gyújt. A (15) segéd­elégető-kamra nyomás alatt álló robbanó­keverékkel telik meg és ezen keverék nyo­mása a (19) szelepet megnyitni törekszik. Ezen törekvésnek a (30) kamrában lévő sűrített levegőnek a (29) dugattyúra gya­korolt nyomása és a (20) elégető-kamrában esetleg uralkodó nyomás ellene szegül. A (30) kamrában uralkodó nyomás eleinte rendszerint valamivel nagyobb, mint a rob­banó-keveréknek a (19) szelep megnyitására irányuló nyomása úgy, hogy kifúvatás alkal­mával a szívóhatás nem nyíthaja meg a (19) szelepet. Ellenben midőn a gép megindítá­sakor a (27) segédgyújtókészülék a keve­réket meggyújtja, a (15) kamrában robba­nás történik és a meggyújtott robbanó-ke­verék nyomása annyira túlnyomó lesz, hogy a (19) szelep könnyen megnyílik és a gázok ezen szelepen át a (20) főelégető-kamrába jutnak, hol a (3) dugattyura gyakorolt nyo­más által a gépet mozgásba hozzák. A gép mozgásba jövetele után a segédgyújtóké­szüléket kikapcsoljuk és ettől kezdve a gép a szokásos módon működik, vagyis a gyújtást a (20) főelégető-kamrában lévő (26) gyújtókészülék végzi. Hogy a henger végeinek megjelölésére az alábbiakban használt «külső vég» és «belső vég» kifejezések félreértést ne okozzanak, megjegyezzük, hogy a külső vég alatt a hengernek a rajzokon a forgattyútengely felé eső vége, belső vég alatt pedig a hen­gernek a forgattyútengelytől legtávolabb fekvő része értendő, amellyel az elégető kamra áll összeköttetésben. A föltüntetett berendezésnél, ahol a hengerek függélye­sen állnak, a külső végek alul feküsznek és a kifelé haladó dugattyúk lefelé mozog­nak a forgattyútengely felé. A 6. ábrán föltüntetett karburátor egy léghatlanul lezárt (32) tartányt foglal magá­ban, amely illékony folyadékból álló tüzelő­anyagot tartalmaz. Ezen folyadékot a szi­vattyú szállítja a tartányba a (p) csövön ke­resztül. A tartány a folyadékfölszín szabályo­zására és határolására szolgáló (33) úszóval, továbbá (34) kibocsájtó fúvókával van el­látva, melynek csúcsa fölfelé irányúi és körülbelül a tartányban lévő folyadék föl­szinének magasságában végződik. A (34) fúvóka a (35) injektor-kamra megszükített részében van elhelyezve, amely kamra fölső részéből a (13) cső indul ki, míg a kamra alsó része a (10a) csőelágazás útján a sűrí­tett levegő (10) vezetékével van össze­kötve. Ennek folytán, ha a levegő a (34) fúvóka mellett fölfelé áramlik, akkor a karburáló folyadék a fúvókán keresztül finom sugár vagy gőz alakjában kiszivatik és a levegő­vel összekeveredik. A keveredés megköny­nyítésére a (35) kamrában a (34) fúvóka fölé egy átlyukasztott kúpalakú (35) diaf­ragma van erősítve. Hogy a keverékben a levegő és karburáló anyag aránya változ­tatható legyen, a (10) cső egy (10b) elága­zás útján a (35) kamra fölső végével is össze van kötve és mindkét (10a) és (10b) elágazásba egy-egy (37) fojtó vagy záró­szelep van iktatva, melyek a (38) összekötő rúd és (39) kéziemelő segélyével együtte­sen működtethetők. A folytószelepek úgy vannak beállítva, hogy midőn az egyik tel-

Next

/
Thumbnails
Contents