52159. lajstromszámú szabadalom • Gáz- ill. gőzturbina

_ 2 _ A találmány tárgyának több példakép­peni foganatosítási alakja a mellékelt raj­zokban van föltüntetve. Az 1. ábra egy állandó számú nyomásfoko­zattal dolgozó turbina első lapátkerekek gőzbebocsátó szervének elölnézete. A 2. ábra ugyanazon nézet, a gőzbebocsátó szerv egy változatával. A 3. ábra metszet, egy az ellennyomású regulátor által vezérelt gőzbebocsátó sze­lepen át. A 4. ábra metszet oly ellennyomású regu­látoron át, mely közvetlenül az első nyo­másfokozatba bevezetett gőzt vezéreli. Az 5. ábra a szabályozószerkezetnek hasonló kiképzése, melynél azonban a turbinába be­vezetendő állandó gőzmennyiség számára a centrifugál regulátor hatása alatt álló mennyiségi szabályozás alkalmaztatik. A 6. ábra metszet egy fojtócsappanó (fojtó­tolattyú, fojtószdep) számára szolgáló ve­zérlő szerkezeten át, mely ugyancsak a centrifugál regulátor hatásának vethető alá. A 7. ábra a vezérlésnek a 4. ábrához ha­sonló kiképzése, kombinált minőségi- és mennyiségi szabályozással. A jelen találmány lényege első sorban az, hogy a 48783. számú törzsszabadalom­hoz tartozó első 50339. számú pótsza­badalomban ismertetett turbinának alap­gondolatát, mely az ott előadottak szerint ; csupán oly turbinatipusokra alkalmazható, melyeknél a nyomásfokozatok száma vál­toztatható, más turbinafajtákra is legyen át­vihető, még pedig otyanokra, melyeknél a nyomásfokozatok száma kell, hogy állandó maradjon. Ezen esetben a jelen találmány szerint a turbina első nyomásfokozatnak beömlését, ismert módon, először is több önálló (I, II, III, IV) és (V) stb. beömlési nyílásra osztjuk (1. ábra) melyekbe a gőzt az 50339. számú első pótszabadalomban ismertetett ellennyomású regulátor hatása alatt, tehát a gyári üzem gőzszükséglete által meghatározott ellennyomástól füg­gően vezetjük be úgy, hogy ha a gyári üzemben az ellennyomás nő, az (I, II, III, IV, V) gőzbeömlési nyílások számát csök­kentjük az ellennyomás csökkenésénél pe­dig növeljük föltéve, hogy úgy a turbinának változó teljesítménye, mint a gyári üzemben fölhasznált változó gőzmennyiség, melyből a teljesítmény kiadódik egymással köze­lítőleg arányosan föntarthaíók (esetleg pa­rallelkapcsolás, vagy pedig az időközökben fölhalmozódó erőnek egy elektromos akku­mulátor battériában való fölhalmozása ál­tal). E célból pld. valamennyi beömlő nyí­lás egy közös (1) gyűrűs kamarában lehet elrendezve, (3. ábra) és minden nyílás egy (2) hasítékkal ellátott (3) csőtoldattal föd­hető le. A (3) csőtoldat fölött egy ugyan­csak hasítékkal ellátott (4) tolattyú van el­rendezve, mely a (6) dugattyúval (5) orsó segélyével van összekötve. A dugattyú egy­részt a (7) rúgó, másrészt nyomóolaj ha­tása alatt áll, mely olaj a (8) nyíláson át vezettetik be, a (9) nyíláson pedig el. A nyomóolaj az első pótszabadalomban ismer­tetett ellennyomású regulátorból jön, mely­nél a turbina ellennyomásának befolyása alatt mozgatott dugattyú egymásután több nyílást föd föl, mely nvílásokon a nyomó­olaj tovafolyhat. Ha ez a nyomóolaj az ellennyomású regulátornak megfelelő állá­sánál a (6) dugattyúnak egyik oldalára ke­rül, (6) dugattyú a (7) rúgóhatása ellené­ben és ezzel együtt a (4) tolattyú úgy ál­líttatik el, hogy a gőz az (1) gyűrűs térből ; a (4) tolattyúnak és a (3) csőtoldatnak ha­sítékain át a megfelelő (I, II, III, IV, V) beömlő nyílásokba folyhat és ezeken át a turbinába ömlik. Mint említettem, változatlan számú nyo­másfokozattal dolgozó turbináknál célszerű­nek bizonyult a turbinába vezetendő gőz­mennyiséget osztani és az egyik részt, mely krlb. a gyári üzem minimális gőzszükség­letének felel meg a turbinába állandóan és közvetlenül bevezetni, a másik részt azon­ban az ellennyomású regulátor hatásának kiteni úgy, hogy ez a rész is változó. Ezen esetben az „állandó nagyságú (konstans) gőztömeg számára megfelelő nagyságú (IV) gőzbeömlő nyílást kell elrendeznünk (1. ábra). A rajzban emellett föltételeztem, hogy a konstans gőztömeg a maximális gőz-

Next

/
Thumbnails
Contents