52136. lajstromszámú szabadalom • Erőátviteli szerkezet

lagrészek kilágyulnának és ily módon forrasztott Szalagok alkalmazásánál a szakadás a forrasztási hely közelében történnék. Hasonló aggályok állanak fönn a szalagok végeinek összehegesztésével szemben, mivel itt is magas hőmérsékletre van szükség. Ezzel szemben a kapcsolási hely tartósságára és szilárdságára való tekintettel a következő hegesztési ill. forrasztási eljárást előnyös alkalmazni. Az eljárás abban áll, hogy az egymást átlapoló szalagvégeket, nem mint a más ösmert módszereknél, egész érintkezési fölületükön, hanem csak ezen fölületek csíkjai vagy pontsorai mentén egyesítjük egymással, amidőn is ezen csíkok ill. sorok a szalag hosszirányában fekszenek. A 7. és 8. ábrában föltüntetett példánál, mely az (u) szalag végnek az (r) szalagvéggel való kapcsolását tünteti föl, öt egymástól bizonyos távolságban fekvő (t) hegesztési vonal van alkalmazva, melyek a fölső szalagot az alsó szalaggal összekötik. A 9. és 10. ábrabeli foganatosítási alaknál a két szalag csupán a (v) pontokban való hegesztés által van egymással összekötve. Ily hegesztést vagy kemény forrasztást, mely a szalagoknak csupán meghatározott helyére szorítkozik főképen magasfeszültségű elektromos árammal, az u. n. ellenállásos hegesztéssel eszközölhetjük. Ezen eljárásnak a találmány szerinti alkalmazása azon előnnyel jár, hogy dacára a magas hegesztési és forrasztási hőmérsékleteknek, az összeköttetési helyen a szalagok anyaga nem izzítatik ki egész terjedelmében és így nem gyöngíttetik úgy, mint az egyéb forrasztási vagy hegesztési eljárásoknál, hanem a hegesztési vonalakon vagy pontokon kívül fekvő anyagra a meleg hatása nem terjed ki úgy, hogy a szilárd kapcsolat dacára az anyag hajlítási szilárdsága nem szenved. A szalag fölfekvési lapján az alsó szalagvéget, amint ez a 8. és 10. ábrában (w)-nél van föltüntetve, ferdén leköszörüljük a kellő átmenet létesítésére. Ezen átmenetet lágyforrasszal való kitöltés segélyével is létesíthetjük. Ha a kapcsolási hely vastagítását egyáltalában el akarjuk kerülni, úgy a 11. ábrabeli foganatosítási alakot választjuk, melynél az(x) érintkezési helyet mindkét szalagvégen ferdén leköszörüljük úgy, hogy a két szalagvég egymásrahelyezése után adja ki a teljes szalagvastagságot. Később le van írva, hogy miként alkalmazhatjuk a föntemlített hegesztési módszert a szalagoknak a két szalagvég fölé fektetett, merev darabok vagy zárak segélyével való összekapcsolásánál is. Keskeny szalagoknál a szalag zárását bizonyos esetekben úgy is eszközölhetjük, hogy a kapcsolandó végeket egymás mellé fektetjük és így egyesítjük hegesztés vagy forrasztás segélyével, amint ezt a 12. ábra mutatja, ahol nagyobb számú egymás mellett fekvő keskeny részszalag helyettesíti a széles szalagot. A drótok kerek vagy négyzet keresztmetszettel bírhatnak, és pedig vagy több egyes drót fekszik lazán egymás mellett és végeikkel egymáshoz és a szomszédos dróthoz vannak forrasztva vagy hegesztve, avagy pedig, amint ez a rajzban látható, egyetlen drótot csavarunk csavarmenetalakban a két szalagtárcsa köré, amidőn a drót két végét oldalt forrasztjuk vagy hegesztjük a szomszédos drótágakhoz. Ezen esetben is gyakran célszerűen alkalmazhatjuk az elektromos pontforrasztást. Különösen kis tárcsaátmérők számára használhatók előnyösen az ily szalagok. Az összeköttetés erősítésére az összeköttetési helyet egészen vékony dróttal körülfonhatjuk. Ha a forrasztás vagy hegesztés folytán a szalag anyaga gyöngített volna, úgy az összeköttetési hely szilárdságát ismét helyreállíthatjuk, azáltal, hogy a forrasztási vagy hegesztési helyet hideg állapotban hengerelés, kalapálás, sajtolás vagy húzás, vagy pedig utánkeményítés avagy ezen műveletek kombinációja segélyével munkáljuk meg. Ezen utólagos megmunkálásra, ha ezt hengerelés segélyével eszközöljük, ugyanazon gépeket használhatjuk, melyek később végnélküli szalagok előállítására vannak leírva. Igen sok esetben, különösen jelentéke-