51979. lajstromszámú szabadalom • Újítások elégési mótorokon

a hengerkeresztmetszethez való viszonya jelentékenyen kedvezőbbé válik. A találmány értelmében ezt azáltal érjük el, hogy a két dugattyút akkora fáziseltolással működtetjük, hogy a kipuffogó nyílásokat vezérlő dugattyú a beömlési nyílásokat vezérlő dugattyúhoz képest anynyival siet előre, hogy a kompresszió kezdetén a két dugattyú a beömlő és kipuffogó nyílásokat egyidejűleg zárja el. Ezen elrendezésnek egy kiviteli alakja, a 8., 9. és 10. ábrában három különböző állásban van vázlatosan föltüntetve. A közös (c, c) elégési térben két dugattyú működik, amelyek közül a (Ka) dugattyú az (a) kipuffogó nyílásokat vezérli, a (Ke) dugattyú pedig az (e) beömlő nyílások vezérlésére szolgál. A két dugattyú az (f) és (g) dugattyúrudak segélyével a közös (h) forgattyúcsappal van összekötve. A két dugattyúrúd bizonyos szöget képez egymással úgy, hogy a két dugattyú ezen szög által meghatározott fáziseltolásban működik egymáshoz képest. A nyílások elrendezése, valamint a dugattyúknak a forgattyútengellyel való összeköttetése az (i) forgásirány tekintetbevételével oly módon van megválasztva, hogy a kipuffogó nyílásokat vezérlő dugattyú a másik dugattyúhoz képest előresiet. A 8. ábrában a kipuffogó nyílásokat vezérlő (Ka) dugattyú azon állásában van, amelyben az (a) kipuffogó nyílások nyitását éppen megkezdi, míg ugyanekkor az (e) beömlő nyílások még el vannak takarva. Ez állásban megkezdődik az előkipuffogás, mely mindaddig tart, míg a forgattyúcsap (1) állásából (2) állásába nem jut (9. ábra). A (Ke) dugattyú akkor az (e) beömlő nyílásokat megnyitja és a kimosó levegő beömlési megkezdődik. E beömlés és kimosás már most mindaddig tarthat, míg a (Ka) dugattyú az (a) kipuffogó nyílásokat teljesen el . nem takarta (10. ábra, a fogattyúcsap 4 állása), mivel éppen a (Ke) dugattyú a (Ka) dugattyú mögött fázisban visszamarad és az (e) beömlő nyílásokat a kipuffogó nyílásoknak teljes eltakarásáig nyitva tartja. , Ebből látható, hogy az (e) beömlő nyílások a (Ke) dugattyúk hátramaradása következtében később nyílnak meg, mintha a két dugattyú egyenlő fázisban működnék. Ennek megfelelően a beömlő nyílásokat a löket irányában meg is hosszabbíthatjuk,, anélkül, hogy ezáltal az előkipuffogás időtartamát, amely a beömlő nyílások kinyitása előtt folyik le, megrövidítenék. A számítás azt az eredményt adja, hogy a dugattyúknak a (3—5., valamint 8—10. ábrákban föltüntetett kiviteli alakjánál a kipuffogó nyílásoknak, ugyanazon kipuffogási időtartam mellett, valamint a kipuffogási nyílások ugyanazon keresztmetszetét föltételezve^ csak mintegy l-5-szer oly hosszúaknak kell lenniök, mint a beömlési nyílásoknak, ellentétben az eddig használatos elrendezésekkel, amelyeknél a kipuffogási nyílások hossza,, ugyanazon kipuffogási időtartamot föltételezve, a beömlő nyílások hosszának mintegy háromszorosa kell hogy legyen. A beömlő nyílások keresztmetszete ugyanazon viszonyok mellett tehát kétszer akkora lehet, mint a használatos elrendezéseknél úgy, hogy a löketnek túlságos meghosszabbítása nélkül már a hengerátmérő háromszorosával egyenlő lökethossznál elérhetjük, hogy a beömlési keresztmetszet a hengerkeresztmetszettel egyenlő legyen úgy, hogy ezen viszonyok mellett tökéletes kimosást érhetünk el. A tökéletes kimosást még az a körülmény is támogatja, hogy a töltési folyamat céljára föláldozott része a löketnek egészen kihasználtatik úgy, hogy a kimosás számára nemcsak nagyobb beömlési keresztmetszet, hanem mintegy 30%-kal hosszabb beömlési időtartam is áll rendelkezésre, amiáltal a közepes beömlési sebességet az eddig elért legkisebb sebességnek még mintegy harmadára lehet csökkenteni. A 3—5. és 8—10. ábrák szerinti kivitel lehetővé: teszi, hogy a kimosást, illetőleg töltést tetszés szerint túlnyomással, tehát az (e) beömlési nyílásokon át való befúvással, vagy csökkentett nyomással, tehát az (a) kipuffogó nyílásokon át való elszívással végezzük. Mindkét esetben alkalmazhatunk kipuffogó edényeket, Az a körülmény, hogy a használatos két-