51979. lajstromszámú szabadalom • Újítások elégési mótorokon

ütemű motoroknál a beömlési nyílások jóval előbb záródnak, mint a kipuffogási nyílások, azon hátrányon kívül, hogy O'l T időtartam a töltési folyamat számára kihasználatlan marad, még azzal a hátránnyal is jár, hogy a beömlési szakasz végén a beömlési nyílások elzárása után a hengerben lévő, túlnyomás alatt álló levegő egy része a még meglehetősen nyitva álló kipuffogó nyílásokon át eltávozik, ami által az elégési levegő mennyisége és ezzel a teljesítmény is csökken. A jelen elrendezés szerint ezen hátrányt ugyancsak kiküszöböljük, minthogy a kipuffogó nyílások a beömlési nyílásokkal egyidejűleg záródnak. Ha a jelen találmány szerinti motor légcsavarok vagy ventilátorok hajtására szolgál, úgy a kimosást, illetőleg töltést célszerűen csökkentett nyomással, azaz a ki- i puffogó nyílásokon át való elszívással végezzük, amit a találmány érteiméhen a legegyszerűbb módon azáltal érünk el, hogy a légcsavar szárnyait üregessé képezzük ki és a szárnyak ezen belső űrét az agy közelében a mótor kipuffogó nyílásaival kötjük össze, a szárnyak külső vége közelében pedig a szabad levegőbe engedjük torkolni úgy, hogy a mótormeghajtotta légcsavar egyidejűleg az égéstermékek elszívását is végzi. A rajzban a találmány tárgyának erre vonatkozó két kiviteli alakja van föltüntetve. A 11. ábra az egyik példaképeni kiviteli alak hosszmetszete, míg a 12. ábra a 11. ábra 2—3 vonala szerinti keresztmetszetet tünteti föl, a 13. ábra pedig a másik kiviteli alak vázlatos rajzát tünteti föl keresztmetszetben. A 11. és 12. ábrákban az (M) mótor a (V) légcsavart hajtja. A légcsavar szárnyai, valamint az (n) agy üregesek. A szárnyak belső üre az (n) agy (r) nyílásai révén az (s) kipuffogótérrel állanak összeköttetésben, amelybe a mótorhengerek (a) kipuffogó nyílásai torkollanak. A (t) forgásirányt tekintve, a csavarszárnyak hátsó szélén (u) nyílások annak alkalmazva, amelyeken át a szárnyak belső üre a szabad levegővel közlekedik. Midőn a mótor a (V) ventilátort forgatja, a szárnyak a rendes módon ventilátorszárnyakként működnek, azonfölül azonban a szárnyak belső űrében szívóhatás keletkezik, amelynek folytán az égéstermékek a mindenkor az (s) kipuffogó térrel közlekedő mótorhengerekből az (a) és (r) nyílásokon át elszívatnak. Az elszívott gázok a csavarszárnyak (u) nyílásain át a szabad levegőbe távoznak. Ha a csavarszárnyak hossza elegendő nagy, azaz, ha a kerületi sebesség elég nagy értékű, mint. ez pl. bányaventilátoroknál vagy repülőgépekhez való légcsavaroknál rendesen megvan, a szárnyaknak az agy körüli tövénél elég erős szívóhatás lép föl, hogy a mótorhengerek kimosását szabályszerűen eszközölhesse. Hogy a forgás közben való tömítést az (n) agynál a mótorhengerek és a légcsavar közt kikerüljük, a 13. ábrában föltüntetett elrendezést célszerű választani. Ez elrendezésnél a többhegerű mótor (z, z) hengerei oly módon vannak elrendezve, hogy a mótor forgó részét képezik. A (V) légcsavar szárnyai ekkor az (s) kipuffogó térrel szilárdan lehetnek összekötve, viszont ez a hengerekkel lehet ugyancsak szilárdan összekötve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kétütemű elégési mótor, amelynél a beömlési és kipuffogó nyílásokat a munkadugattyú vezérli, a kipuffogó gázok pedig elszívatnak, azáltal jellemezve, hogy hogy a munkadugattyú a beömlő nyílásokat előbb vagy legföljebb az elszívó berendezéssel összekötött kipuffogó nyílásokkal egyidejűleg nyitja meg úgy, hogy az előkipuffogás részben a közvetlenül a szabad levegőbe torkolló beömlő nyílásokon át történik. 2. Az 1. alatt igényelt kétütemű elégési mótor egy kiviteli alakja, amelynél egy közös elégési térben két munkadugattyú van elrendezve, amelyek közül az egyik a beömlő nyílások, a másik a kipuffogó nyílások vezérlésére szolgál, azáltal jellemezve, hogy a két dugattyú oly