51979. lajstromszámú szabadalom • Újítások elégési mótorokon

Megjelent 1911. évi májas hó 13-én. MAGV KIK SZABADALMI WÉK HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 51979. szám. V/d/2. OSZTÁLY. Újítások elégési mótorokon. HARSÁNYI BÉLA MAGÁNHIVATALNOK MARSEILLEBEN. A bejelentés napja 1909 október hó 16-ika. Ismeretes, hogy oly kétütemű elégési motoroknál, amelyeknél a beömlő és kipuffogó nyílásokat maga a dugattyú vezérli, az (a) kipuffogó nyílásnak (1. ábra) a löket irányában jelentékenyen hosszabbnak (nagy fordulatszámoknál háromszor oly hosszúnak) kell lennie, mint az (e) beömlő nyílásnak, hogy az égési termékek egy része az előbb kinyitódó kipuffogó nyíláson át távozhassák, még mielőtt az (e) beömlési nyílás kinyílt volna. Ha már most a kipuffogó hossza gyanánt, hogy t. i. a hatásfok túlságosan ne csökkenjen — nem akarunk többet föláldozni, mint csupán a löket negyed részét, úgy a (D) hengerátmérő és (H) lökethossz közötti viszony rendes értékeinél (pl. többnyire (H = 1'2 D) a beömlő nyílások számára oly keresztmetszet adódik, mely a henger keresztmetszetnek csak csekély törtrészre. A henger tökéletes kimosása céljából azonban kívánatos, hogy a friss töltés illetőleg a kimosást végző levegő beömlése közben lehetőleg az egész hengerkeresztraetszetre •kiterjeszkedjék és az elégési termékeket mintegy dugattyúként maga előtt tolja. Az 1. ábrában jelzett kivitelnél az égéstermékek a kimosás alkalmával a félkör keresztmetszetű (c, c) csatornán át ömlenek ki, amely a hengernek a (b) válaszfal által való kettéosztása által keletkezik. Az (e) beömlési nyílás keresztmetszetének eszerint a fél hengerkeresztmetszettel kellene egyenlőnek lennie, jóllehet az a gyakorlatban szokásos viszonyok mellett (lökethossz = 1-2-szeres hengerátmérő) legföljebb a fél hengerkeresztmetszetnek egy ötödét érheti el. Ily szűk beömlési nyílásoknál azonban a kimosási levegő nem léphet a hengerbe oly mennyiségben, amely az elégési termékek tökéletes kiszorítása szempontjából szükséges volna. Minthogy a beömlő nyílás szélességének a henger kerülete szab határt, a beömlő nyílás csupán a löket irányában növelhető meg, amiáltal azonban a kipuffogó nyílást is ugyanazon arányban meg kell hosszabbítani úgy, hogy a töltési folyamat számára vagy a löket megfelelően nagyobb részét kell föláldozni, vagy pedig magát a löketet kell annyira megnövelni (kb. a henger átmérő hatszorosára), hogy ezáltal a gép előállítási költségei aránytalanul megnőnek. Az eddigi kétütemű gépek egy további hátránya abban áll, hogy a löketnek ama negyed része is, amelyet a töltési folyamat számára föláldozunk, részben kihasználat-