51955. lajstromszámú szabadalom • Újítás cimbalmokon

Megjelent 1911. évi május hó 10-én. MAGY. Kia SZABADALMI Wbb HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 51955. szám. ix/d. OSZTÁLY. Újítás cimbalmokon. STERNBERG ÁRMIN ÉS TESTVÉRE CÉG BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1910 május hó 9-ike. Találmányunk tárgya újítások cimbalmokon, melyeknek czélja egyrészt az, hogy a cimbalom a hangolást állandóbban megtartsa és hogy hangolása tisztább legyen, másrészt pedig az, hogy a cimbalom rezonancfödele az eddigi szokás szerint reá szeralt húrnyergeknek és belső oldalán alkalmazott keresztbordászatnak, valamint a húrnyergeket közvetve támasztó hangoszlopok nyomásától és az ezáltal okozott öszszenyomástól tehermentes ülve szabadabban, de meg saját találmányú húrmegtörő lécek alkalmazása révén e húrokkal közvetlenebb és intenzivebb összeköttetésbe jutván, fokozottabban rezegjen, miáltal sokkal erősebb és kopogásmentes hanghatást érünk el. Ezen céljaink szolgálatára a rezonanctetőn léceket rendezünk el, melyek a húrokat vezető és ezek irányát megtörő peckekkel vannak ellátva és a húrnyergeket nem a szokásos módon a rezonancfödélre, hanem utóbbinak érintése nélkül a cimbalom bármely más részére: mint például a fenekére, vagy a cimbalom testén, vagy szekrényén elrendezett tartókra szereljük. A fenékre szerelés esetén az erre erősített oszlopokat a födélen alkalmazott megfelelő nyílásokon vezetjük át, hogy a rezonancfödéllel ne érintkezzenek és annak rezgéseit ne befolyásolhassák. Minthogy pedig ezen elrendezések következtében a rezonancfödél jelentékeny nyomásnak nincsen kitéve; alakját domború helyett síkra vehetjük, minek következtében fölöslegessé válik a keresztlécezett és elegendő egymást nem keresztező (egyirányú) bordázat alkalmazása a rezonancfödél belső oldalán. A csatolt rajz 1. ábráján az újításainkkal fölszerelt l cimbalom fölülnézetben, 2. ábráján hosszmetszetben látható, a 3. ábra a rezonancfödélre szerelt húrmegtörö léc nagyobb léptékben rajzolt fölülnézete. A találmány szerint a cimbalom (b) rezonancfödelére (c) léceket szerelünk, melyek két-, vagy esetleg még több sorban elhelyazett (d e) peckekkel vannak ellátva. Az (f) húrok eme peckek által olyképen vannak vezetve, hogy azok az illető (e) pecek egyik és a megfelelő (d) pecek másik oldalán fekszenek lásd a 3. ábrát, minek következtében a hurok iránya megtörik, mely megtörést még azáltal is fokozzuk, hogy az egymásnak megfelelő két (d e) peckeket a hurok feszítési irányától eltérő vonalba fektetjük. Ezenkívül a (h) húrnyergek a közvetle-