51839. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú

Megjeleni 1911. évJ április hó 36-án. MAGY. Klft. szabadalmi hivatal SZABADALMI LEIRAS 51839. szám. XXI/c. OSZTÁLY. Szivattyú. pollatsghek mark technikus bukarestben. Pótszabadalom a 33679. sz. törzsszabadalomhoz. A bejelentés napja 1910 április hó 18-ika. A 33679. számú törzsszabadalom két központosán egymásba dugott csővel biró szivattyút véd, melynél a tömítést csupán a két cső közé lépő folyadékréteg képezi. E szivattyúknál az üzemzavarok igen ritkák, minthogy tömítőberezdezések nem alkalmaztatnak, melyek mint ismeretes gyors kopásnak vannak kitéve, főleg, ha a szállítandó folyadék homokot visz magával. A gyakorlat azt mutatta, hogy az üzemzavarok főleg még akkor lépnek föl, ha a szállítandó folyadék gázokat tartalmaz, vagy sok homokot visz magával, amint ez például petróleum szállításánál gyakori. Ez esetben a gázok a fenékszelepet fölemelhetik úgy, hogy a folyadéksugár megszakad és a homok eltömődést okoz. Ezeknek az üzemzavaroknak elkerülésére a szivattyú a jelen találmány értelmében nem közvetlenül a fúrt lyukból szív, mint eddigelé, hanem egy készlettartányból, amelyből a gázok fölfelé szabadon eltávozhatnak. Hogy a homoknak és tisztátalanságoknak a készlettartány fenekén vagy magában a szivattyúban való összegyűlését elkerüljük, a szivattyú vízvezetékhez vagy olajvezetékhez van kapcsolva, melynek segélyével a szivattyú időnként megtisztítható. A csatolt rajz a javított szivattyúnak három példaképpeni kiviteli alakját függélyes hosszmetszetben mutatja. Az 1. ábra szerinti szivattyú lényegében két csőből, nevezetesen a külső (1) esőből és az ebben kis (5) játékkal föl- és lemozgó belső (2) csőből áll. A külső csövet a (3) fenékszelep, a belsőt a (4) fenékszelep zárja el. A külső cső alsó végéhez a (6) cső csatlakozik, mely alul nyitott és alsó részén (7) nyílásokkal van ellátva. A (6) cső a készlettartány gyanánt szolgáló alul zárt (8) csőbe nyúlik, mely a (6) csövet körülveszi és a szivattyú külső (1) csövén lehet megerősítve. A (8) cső (9) nyílásokkal bír, melyeknek azonban a (6) cső (7) nyílásai fölött kell feküdniök és mely nyílások adott esetben a (8) cső fölső végén alkalmazhatók. Az emelendő folyadék a (9) nyílásokon át a (6) és (8) csövek belsejébe lép. Ha már most a folyadék gázokat visz magával, akkor a gázok a (8) csőben fölemelkednek, hogy a (9) nyílásokon át eltávozzanak, miért is a gázok nem kerülhetnek a (3) szelep alá és ezt nem emelhetik föl. Ha a szállítandó folyadék homokot vagy tisztátalanságokat visz magával, akkor ezek a (8) cső fenekén gyűlnek össze. A szivattyú eltömödésének megakadályozására a