51820. lajstromszámú szabadalom • Fényképészeti beporzási eljárás

Megjelent 1911. évi április hó 25-én. MAGY. KIR szabadalmi hbb hivatal SZABADALMI LEIRAS 51820. szám. IX/f. OSZTÁLY. Fényképészeti beporzási eljárás. rieder josef elektrikus steglitzben. A bejelentés napja 1909 április hó 27-ike. Elsőbbsége 1908 május hó 23-ika. Ismeretes, hogy aszfalt vékony rétegekben fényérzékeny úgy, hogy a megvilágított részek nehezebben oldódnak oldószerekben, mint a meg nem világítottak. Beporzási eljáráshoz azonban ezen sajátosság eddig nem használtatott föl és nem is volt fölhasználható, minthogy az aszfaltrétegek nem ragadósak. Azt találtuk, hogy az aszfalt, ha alkalmas arányban oly szerves anyagokhoz keverjük, melyek, mint pl. a gelatin, az oldószer elpárolgása után ragadósak maradnak, azonban a megvilágítás ezen anyagokat ragadósságuktól ismét megfosztja úgy, hogy utólagos beporozás által fény* képeket lehet létesíteni. Különös kedvezően hat e tekintetben a kaucsuk, melyhez, ha azt az oldószerekből szárítás útján kiválasztottuk, mindenféle por nagy mértékben ragad; ezt a képességet a kaucsuk hosszú ideig tartó megvilágítás folytán szintén elveszti, de a fénybehatás lassúsága a gyakorlati alkalmazhatóságot kizárja; a kaucsuknak aszfalttal együtt való alkalmazásánál azonban a fénybehatás folytán történő elváltozások oly gyorsan mennek végbe, hogy a gyakorlat alkalmazás lehetséges. Aszfalttal való más fényképészeti eljárásokkal szemben ezen beporzási eljárásnál különösen az aszfaltnak éterben oldható része fényérzékeny. A többi rész is fényérzékeny ugyan, de nem hat oly gyorsan. Ezenfölül az éterben oldható aszfaltnemek benzinben is oldhatók, mely a kaucsuknak is oldószere. Kaucsukon kívül még más anyagok is tekintetbe jöhetnek, ezek azonban a kaucsukot csak részben pótolhatják úgy, hogy inkább mint pótlékok alkalmasak, amennyiben a réteg tartósságát, valamint fényérzékenységét befolyásolják. Velencei terpentin, valamint más gyanták, melyek száradás után ragadósak, a kaucsuk helyettesítésére szolgálhatnak ugyan, csakhogy ezen anyagoknál igen gyorsan áll be a gyantásodás, azaz a ragadósságot fénybehatás nélkül is elvesztik. Ily gyantaréteget tehát csak akkor lehet alkalmazni, ha a megvilágítás közvetlenül a réteg fölvitele után történik. Ily pótlék csak azon előnyt nyújtja, hogy az anyag olcsóbb a kaucsuknál, hatásra nézve azonban a kaucsuk előnyben részesítendő. Guttapecha, mely a kaucsukhoz legközelebb áll, sokkal csekélyebb mértékben bír azon sajátossággal, hogy ragadós marad, mint a kaucsuk, tehát nem is képez teljes értékű pótlékot; ha azonban a guttaperchát terpentinben