51820. lajstromszámú szabadalom • Fényképészeti beporzási eljárás

— 96 -oldjuk és az aszfalt és kaucsuk oldatához igen csekély mennyiségben adagoljuk, azt igen kedvezően befolyásolja. Ugyanily hatással bínak más gyantaneműek és gyantához hasonló anyagok, pl. damargyanta, kolofonium, mastix stb., anélkül, hogy egymagukban a kaucsukot pótolhatnák. A megvilágítandó helyeknek a fényérzékeny réteggel való ellátása igen egyszerű. Föltéve, hogy kaucsukot és aszfaltot alkalmazunk, ekkor legjobb poralakú szíriai aszfaltot benzinben oldani, mi mellett a kaucsuknak csakis a kénéterben oldható fényérzékeny része oldódik. A nem oldott részeket ezután leszűrjük ós kaucsuknak benzinben való megfelelő oldatával alkalmas arányban keverjük. A gyakorlatban a keverék előállításának következő módja vált be: 6 g. paragumit és 2 g. sziriai aszfaltot benzolban oldunk és az oldatot szűrjük. Ezen oldathoz lehet esetleg a további pótlékokat, pl. terpentinben oldott guttaperchát hozzáadni. Ha más ragadós gyantafélét, pl. velencei terpentint akarunk használni, akkor az előállítás azonos módon történik. Más oldószereket is lehet alkalmazni, csakhogy azok semmiféle előnyt, nera nyújtanak. Az oldatot papirosra, melynek pórusai alkalmas módon el vannak zárva vagy más, nem pórusos fölületre, üvegre, porcellánra stb. visszük föl; ha a réteg beszáradt, a megvilágítást eszközöljük és a ragadósan maradt helyekre alkalmas festékeket hintünk (beporozás). Kromáttal való ismert beporzási eljárásokkal szemben ezen eljárás azon előnyt nyújtja, hogy a réteg nincsen időjárási behatásoknak alávetve és oly tartós, hogy az így preparált papír kereskedelmi forgalomba bocsátható. Nedves kezelésre nincs szükség, minek folytán tetszőlegesen preparált alapanyag, így pl. úgynevezett lehuzópapir is alkalmazható. Az eljárás nemcsak egyszerű képek készítésére alkalmazható, hanem egyéb, később leirandó alkalmazást is találhat. Ha a beporzáshoz nem födőfestékeket, hanem pl. metilibolyát, naftolzöldet, alizari nt, immedialkéket, savsárgát vagy más alkalmas szerves festékanyagokat használunk, akkor azt észlelhetjük, hogy ezek a fényérzékeny réteggel lekötnek, azaz a réteg meg nem világított részében úgyszólván oldódnak. Ha a beporzáshoz vízben oldható szerves festékanyagokat használunk és a képet azután heliografmaaszára lenyomjuk, akkor erről a félárnyalatú képek egy sorozatát húzhatjuk le. Minthogy a képek másolás után nem láthatók, hanem csak a beporzásnál jelennek meg, különösen részleges beporzásnál előnyösen arról gondoskodunk, hogy a képet, hacsak gyengén is, a másolás után láthassuk. Ezt, azáltal érjük el, hogy az alapanyagot oly réteggel, pl. a világosságban gyorsan meghalványuló kátrányfestékkel preparáljuk, mely fény behatása alatt láthatóvá válik. Ily célra pl. a fény behatása alatt halványodó kátrányfestékeket használhatunk. Lehet továbbá zsiradékban oldódó kátrányfestékanyagokat közvetlenül az aszfalt és kaucsuk oldatához hozzáadni; ilyenek pl. az alizarinnarancs, a purpurin, a pikrinsav stb. Ezen festékekkel a halványító folyamat sokkal gyorsabban megy végbe, minthogy ha a fényérzékeny réteg alá halványító festék van helyezve. Ha vékony átlátszó alapanyagot, pl. celluloidot, gelatinhártyákat stb. fényérzékeny aszfaltkaucsukréteggel preparálunk és abból három lapot különböző színű fényszűrőkkel fölvett három résznegativ alatt külön-külön fénybehatásnak tesszük ki, majd megfelelő transzparens festékekkel beporozzuk, három részképet kapunk, melyek egymásra fektetve, természetes színű képet adnak. A kellő átlátszóság elérésére, mint már említettük, kátrányfestékeket veszünk.Többszínű képeket egyetlen alapanyagon közvetlenül egymás fölött fekvő fényérzékeny rétegek segélyével is lehet létesíteni, ha az első képet új réteggel vonjuk be, újból másolunk, beporozunk és ezt addig folytatjuk, míg az összes kívánt szinek egymás fölött vannak. Ismert eljárásokkal szemben ezen eljárás azon előnnyel bír, hogy a festékek fölvitele könnyen szabályozható és a képeket könnyű össszeilleszteni, miután az összes kezelés szárazon eszközöltetik. Porfestékek alkal-