51797. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagyfeszültségű váltakozóáramnak egyirányúvá tételére

Találmányunk szerint ezeket a hátrányokat akként kerüljük el, hogy az egymással szemben álló, fix kontaktusokat összekötő vezetékeket nem a tengelyre merőlegesen, hanem evvel párhuzamos helyzetben szigetelő darabok segélyével erősítjük föl, a fix kontaktusokat pedig akként kapcsoljuk egymással, hogy a pillanatnyilag képezendő áramköröket a vezetők egymás mellett fekvő kontaktusokon át zárják. Ennek az új elrendezésnek az az előnye, hogy most a legnagyobb kerületi sebesség csakis azoknál a vezetőknél lép föl, melyek távolságát a tengelytől a feszültségtől íüggő átcsapótávolság szabja meg, a forgásban pedig más, nagyobb átmérűjű részek nem vesznek részt. Ezenkívül igen jól szigetelő, de nem elég szilárd anyagból készült korongok sincsenek alkalmazva, mert a vezetékek megerősítésére fából készült karok vagy korongok használhatók. Minthogy ezeket á vezetéktartókat fémből készült tengelyre lehet szerelni, az egész berendezés igen szilárd és tartós. Végül a fix kontaktusok különleges elosztása és kapcsolása következtében szigetelő közfalak alkalmazása sem szükséges. A csatolt rajzokon az 1—3. ábra az új egyirányúvá tevő berendezés több foganatosítási alakjának sémáját tünteti föl, míg a 4. ábra a 3. ábrán látható foganatosítási alak axonometrikus képe a kapcsoló drótok elhagyása mellett. Az 1. ábrán az új egyirányúvá tevő berendezés kétsarkú foganatosírási alakja látható, melynek (a) tengelyét az (M) áramátalakító az átalakítandó váltakozó árammal szinkrón módon és akként hajtja, hogy a fázisok viszonya változatlan maradjon. Valamely nagy feszültségű (T) transzformátor (pl p2) primársarokszorítói a váltakozó áramú hálózathoz nagy feszültségű (sl s2) szekundarsarokszorítói pedig a körív alakú, egymással átlósan szemben elrendezett (kl, k2) és (cl, c2) kontaktusok közül egy-egy párral van kapcsolva. A nevezett kontaktuspárok között elrendezett további (ql q2) kontaktuspár a nagy feszültségű egyenáramot fogyasztó berendezéssel, pld. az (R) Röntgencsővel van kapcsolva. A fémből készült (a) tengelyen egymással szemben 180°-kal elforgatott, szigetelő anyagból, előnyösen fából készült két (d) kar van megerősítve, melyek végein a tengellyel párhuzamos és végei kivételével előnyösen szigetelő (f) burkolattal bevont (el e2)fémrudak vannak alkalmazva úgy, hogy a feszültség kiegyenlítése csak hosszú fölület mentén történhetik. A berendezés olyan, hogy a tengely forgásánál az (el, e2) vezetők vagy rudak a (kl, k2, ql, q2, cl, c2) kontaktusok mentén mozognak és ezeket vagy közvetlenül érintik, vagy ezektől csak oly kis távolságban vsnnak, hogy az áram kiegyenlítése nagyobb légkör átütése nélkül legyen lehetséges. Az áram útja a megrajzolt foganatosítási alaknál a következő: A transzformátor szekundartekercselésének (s) sarokszorítójától a (c2) kontaktushoz, (e2) vezetékhez, (c2) kontaktushoz az (R) Röntgencső anodájához, kathodájához, (ql) kontaktushoz, (el) vezetékhez, (kl) kontaktushoz és az (sl) sarokszorítóhoz. Amint az (a) tengely 180°-kal elfordult a Röntgen-csövön átmenő következő áramlökés a transzformátor (sl) sarokszorítójától az (el) vezetéken, (k2 q2) kontaktusokon, az (R) Röntgencsövön, (e2) vezetéken és (ql ql) kontakuson megy az (s2) sarokszorítóhoz. Ennél a kétsarkú elrendezésnél a váltakozó áram egy periódusának a berendezés egy teljes fordulata felel meg, a berendezés hajtását pedig kétsarkú motor végzi. A 2. ábrán négysarkú berendezés látható, melynél a négy külső (k c) kontaktus a transzformátor (sl). illetve (s2) sarokszorítójával párhuzamosan van kápcsolva, míg a (q) középső kontaktusok közül az átlósan szemben fekvők párosával az (R) fogyasztó készülék sarkaival párhuzamosan vannak kapcsolva, az (e) vezetők pedig egymással szemben 90°-kal el vannak forgatva. Ennél az elrendezésnél az átalakító berendezés egy-egy fordulatának a valtakozó áram két-két periódusa felel meg úgy, bogy a