51797. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagyfeszültségű váltakozóáramnak egyirányúvá tételére

berendezés fordulatszáma az 1. ábrán lát­ható berendezés fordulatszámának felével egyenlő. Az a körülmény azonban, hogy a (ql, q3) kontaktusok feszültségének és a {q2 q4) kontaktusok feszültségének különb­sége az egész feszültség különbséggel egyenlő, megköveteli, hogy ama kör átmé­rőjének, melyen a forgó vezetékek és a fixkontaktusok vannak alkalmazva, két ak­kora legyen, mint előbb, minek megfele­lően eme négysarkú berendezés kerületi sebessége ugyanaz, mint a kétsarkú beren­dezésé, a berendezés kerülete azonban jó­val nagyobb. A 3. ábra oly egyenirányúvá tevő be­rendezést tüntet föl, mely a két leírt be­rendezés előnyeit egymással egyesíti. Míg a 2. ábrán a fix kontaktusok négy­sarkúak, a forgó vezetékek pedig egy­szerűek, a 3. ábra szerint a fixkontaktusok egyszerűek, míg a forgó vezetékek bizo­nyos tekintetben négysarkúak és két-két, egymással szemben 90°-kal eltolt vezeték­párból állanak, melyek mindegyikét két­két, egymással átlósan szemben elrende­zett (el, e2, e3 és e4) vezeték alkotja. A fixkontaktusok kapcsolási elrendezése olyan, hogy az átlósan kapcsolt külső kontaktu­sok egymással össze vannak kötve és a nagy feszültségű transzformátor sarkaival vannak kapcsolva, míg. a középső kontak­tusok az egyenáramú berendezés sarkaival vannak kapcsolva. A 3. ábrán látható egyirányúvá te.vő be­rendezésnél a szükséges fordulatszám az 1. ábrán láthatónak felével egyenlő, anél­kül, hogy ennek következtében a kontak­tuskör átmérőjét és ennek megfelelően ke­rületi sebességét is nagyobbítani kellene. A 3. ábrán látható egyirányúvá tevő be­rendezés gyakorlati foganatosítási alakja a kapcsolási elrendezés elhagyásával a 4. ábrán látható. Az egyes részek jelzése ugyanaz, mint a 3. ábrán. A körív alakú (k, q és c) kontaktusok szigetelő (g) oszlo­pokra vannak szerelve és az összekötő vezetékek (h) csatlakozó csavarjait viselik. Az 1—3. ábrán látható kapcsolási elren­dezésből kitűnik, hogy a kapcsolási elren­dezésben az (R) egyenáramfogyasztó és a (T) transzformátor egymással felcserél­hető. Lényegesen javítjuk az egyenirányúvá tevő berendezést azáltal, hogy ezt nem a levegőn, hanem szigetelő olajfürdőben állít­juk föl. Ekkor a szigetelőolaj nagy átcsapó ellenállására való tekintettel a méreteket és ennek megfelelően a kerületi sebességet* is lényegesen csökkenthetjük, másrészt an­nak következtében, hogy a levegőben járó készülékeknél rendszerint használt szikra­kontaktusok helyett érintkezési kontaktu­sokat alkalmazunk, egyrészt a sziki-apályán elfogyasztott energia és feszültségvesztesé­get csökkenthetjük, másrészt pedig a szige­telő anyagokra veszedelmes ozonfejlődést is elkerülhetjük. Ez az utóbbi előny azon­ban csakis a kerületi sebesség rendkívüli csökkentésénél érhető el, mert érintkező kontaktusok alkalmazása akkora sebességek­nél, minők a levegőn dolgozó egyenirányúvá tevő berendezéseknél lépnek fel, normális frekvencia és a szükséges feszültségek ese­tében szerkezeti okokból lehetetlen. Olajban futó egyenirányúvá tevő berendezéseknél célszerű, ha az összes forgó részeket for­gástestek gyanánt képezzük ki és az (e) vezetékeket tartó (d) karokat fából készült korongokkal helyettesítjük. Ha az egyenirányúvá tevő berendezést hajtó motort megfelelően képezzük ki, ezt szintén az olajfürdöben lehet elrendezni, mikor az olajjal szemben nehezen tömíthető tömítőszelencéket mellőzhetjük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés nagy feszültségű váltakozó áramnak egyirányúvá tételére, melynél a váltakozó árammal szinkrón módon forgó vezetékek fölváltva fix módon el­rendezett különböző kontaktuspárokat kötnek össze, azáltal jellemezve, hogy a vezeték karokon vagy korongokon a ten­gellyel párhuzamosan vannak elrendezve és a kontaktusok akként vannak kap­csolva, hogy a pillanatnyilag képződő

Next

/
Thumbnails
Contents