51797. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagyfeszültségű váltakozóáramnak egyirányúvá tételére

Megjelent 1911. évi április hó 24é-én. MAGY. g|g> KIR. SZABADALMI H HIVATAL SZABADALMILEIRAS 51797. szám. VII/g. OSZTÁLY. Berendezés nagyfeszültségű váltakozó áramnak egyirányúvá tételére. SIEMENS & HALSKE AKTIENGESELLSCHAFT CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja. 1910 február hó 28-ika. Elsőbbsége 1909 március hó 1-je. Nagy feszültségű egyenáramot, mely pld. kábelvizsgálatoknál, Röntgen-készülékeknél stb. szükséges, régebb idő óta nagyfeszültségű váltakozó áramból szokás előállítani, a váltakozó árammal szinkron forgó egyirányúvá tevő berendezések segélyével. Az erre a célra használt berendezéseknek szerkezeti okokban rejlő hátrányai vannak, melyek egy része a rendkívül nagy feszültségek miatt szükséges kiváló szigetelésből, másrészt a forgórészeknek váltakozó áram nagy frekvenciája által megkövetelt nagy fordulatszámából származnak. Az ismert berendezéseknél pld. szigetelő anyagból készült tengelyen átlósan elrendezett vezetők vannak fölerősítve, melyek bizonyos helyzeteknél az átlósan elrendezett, körív alakú tix kontaktusokat kötik össze egymással. Eme berendezések tengelyeit szigetelő anyagból kell készíteni, mi a szükséges nagy forgássebességeknél — másodpercenkint 40—50 méter — szilárdsági okokból hátrányos. Ezenkívül a szomszédos kontaktusok között szigetelő közfalakat is kell alkalmazni, hogy az áram átcsapását az egyik kontaktusról a másikra meggátoljuk. Hogy az oly szigeteléseket, melyek állandóan erős elektromos mezőnek és az ozon roncsoló hatásának vannak kitéve — amit nagy feszültségű berendezéseknél elkerülni alig sikerül — milyen nehezen lehet karban tartani, eléggé ismeretes. Váltakozó áramot egyirányúvá tevő más berendezéseknél a szigetelő anyagból készült tengelyt akként kerüljük el, hogy a fix kontaktusok között a tengelyen szigetelő anyagból készült korongok vannak forgathatóan elrendezve, melyeknek helyenként kivágásaik vagy fémbetétjeik vannak úgy, hogy mikor ezek a helyek a kontaktusok közé kerülnek, kisülések mehetnek végbe. Ennél a berendezésnél azonban a korong kerületi sebessége igen nagy, mert a korongot a kivágásokon túl annyira meg kell nyújtani, hogy az áramnak az egyik kontaktustól a másikhoz a korong széle körül történő átcsapása biztosan meg legyen gátolva. Eme föltétel teljesítése azonban közel még egyszer akkora átmérőjű korong alkalmazását követeli meg, tehát a kerületi sebesség is közel kétszer akkora lesz, mint a kontaktusokkal szemben álló részeké, melyeknek a tengelytől való távolsága az átcsapódási távolságtól függő viszonyban van a feszültségtől. Ezenkívül hátránya még ennek a berendezésnek az is, hogy forgó része a jól szigetelő, de kevéssé ellenálló anyagból készült korong.