51775. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos áramok előállítására
Megjelent 1911. évi április hó 34-én . MACi gg* KIR SZABADALiMI jflp HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 51775. szátn. VII g. OSZTÁLY. ; • Eljárás elektromos áramok előállítására. DR SCHWER1N BOTHO GRÓF VEGYÉSZ FRANKFURTBAN. A bejelentés napja 1909 március hó 30-ika. Elsőbbsége 1908 május hó 7-ike. Tudvalévő, hogy elektromosság gerjesztetik, ha folyadékokat szilárd fal mellett j vonultatunk el. (L. Wiedemann, Lehre von i der Elektrizitát I. kötet §. 1163.) Ezen jelenséget legelőször Quincke tapasztalta víznek porszerű anyagból készített dugókon és agyaghengereken való átsajtolásánál. Quincke a víz nyomását és a dugónak, ill. az agyaglemeznek vastagságát variálta és azt találta, hogy elektromotoros erő a dugóknak őastagságától és nagyságától független és hogy az csak az alkalmazott nyomással arányos. Quincke ezen áramokat diafragmaáramoknak nevezte el. Azt találta továbbá, hogy savaknak marónátronnak sóoldatoknak és terpentinolajnak hozzáadásánál az elektromotoros erő csökkent, alkohol és kis mennyiségű szappan hozzáadásánál ellenben növekedett. Quincke azt hitte, hogy ezen eljárás az elektromotoros erők nagysága folytán esetleg ipari célokra is alkalmazható lesz. Ezért ily irányú kísérleteket is végzett a Siemens-Werner-féle gyárban még pedig oly készülékkel, melynek diafragmája kénvirágból vagy homokból állott; a diafragma méretei a következők voltak: átmérője 100 mm., vastagság 40 mm. Az elektródák platindrótból voltak horgolva és a diafragmától selyemszövettel voltak élválasztva. A kísérleteket berlini vízvezetéki vízzel végezte. «21 /2 a t m. nyomásnál ésóránként 5. köbláb víz fölhasználásánál igen gyönge elektromos áramok gerjesztettek úgy, hogy azoknak ipari alkalmazására gondolni sem lehetett. A polarizáció emellett a multiplikátor kitérését csakhamar 0-ra hozta.» (L. Paggendorfs Annalen, CX. 186. 63. oldal.) Más kutatók, mint Zöllner, Berichte königl. Sáchsische Gesellschaft, 24. kötet 317. oldal) Beetz, Paggendorfs Annalen, 146. kötet 486. oldal), Edlung (Whedemanns Annalen I. kötet 161. oldal) Haga (u. a. 2. kötet 326. oldal), Clark (u. a 2. kötet 335. oldal), Elster (u. a. 6. kötet 553. oldal) és Dorn (u. a. 5. kötet 20. oldal) nem alkalmaztak többé dugaszokat vagy cellákat, hanem egyes hajszálcsöveket;. Kimutatták, hogy az elektromotoros erő független a csövek hosszától és harántmetszetétől, hanem arányos a nyomással és nő a víz ellenállásával. Helmholtz (u. a. 7. kötet, 336. oldal) anélkül, hogy maga végzett volna kísérleteket, nyilatkozott az ismertetett jelenség keletkezéséről és lényegéről és azokra az elektromos kettős rétegekre vonatkozó elméletét alkalmazta. Ezen elméletből matematikailag igazolta a kísérletekből levont
