51768. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tőzeg és más effélék elgázosítására

— 2 — csökkenthető ; ez azonban csak az úgynevezett nyári tőzegre áll, míg egyébként átlag csak olyan anyagot kaphatunk, mely 40°/°-nál több vizet tartalmaz. A tőzeganyag átlag 60% szénből, 56

/o hidrogénből és 35%> oxigénből áll; a. gázosításnál tehát 37 %-nál több vizet ad. Ha úgy dolgozunk, hogy a víz fölszabadulása aránylag magas hőmérsékleten megy végbe, úgy a víz fölszabadulásával egyidejűleg hidrolízis áll be és eközben a, tőzeg illó (anyagának egy része fűtőerővel biró gázzá ég a nitrogén legnagyobb része már eközben ammóniákká alakul át és ezt a vízgőz védelme alatt, a gázzal együtt kapjuk meg. Ennek megfelelően gondoskodnunk kell arról, hogy már a víztelenítő zlónában a hidrolízishez szükséges magas hőmérséklet uralkodjék. Ezt a célt a találmány értelmében azáltal érhetjük el, hogy a nitrogéntartalmú orgános anyagot, amelynek kiváló példája gyanánt ezen leírásban a tőzeg szolgál, olyan generátorokban kezeljük, amelyekbe fölös vízgőzzel kezelt levegőt lehetőleg sok helyen vezetünk be. Ezáltal a víztelenítő zónában és az alsó zónában képződő éghető gázoknak és az itt képződő desztilláiciógázoknak egy része elég és helyileg a hidrolízishez szükséges magas hőmérséklet léte)- | sül. ! A használt vízgőz mennyisége ne legyen kevesebb fél tonnánál a földolgozandó anyag minden tonnájára és a nyomás célszerűen ne legyen kevesebb 250 mm. vízjoszlopnyomásnál. Ilyen módon az eljárást a rajz 1. ábrárján példaképen föltüntetett készülékkel for ganatosí thatj uk. Az (a) generátorba a kezelendő anyagot (tőzeget) a (b) töltőnyíláson át visszük be, amely a generátorral olyan módon van öszszekötve, hogy a töltésnél levegő be nem juthat, amit kettős zárással ismert módon elérhetünk. Ezt a generátort a (c) köpeny veszi körül olyképen, hogy a generátor középső része a köpenytér fölső és alsó részétől (d) és (e) válaszfalak útján elzáróható. A generátor fölső része (f) nyílásokkal van ellátva a fejlesztett gázok elvezetésére, amelyek a (g) csövön távoznak. Az elvezető csövet azonban közvetlenül a generátorral is összeköthetjük. A (h) csövön át a középső köpenytérbe vezetjük a levegőből és fölös vízgőzből álló elegyet, amely az (i) nyílásokon át sok helyen behatolhat a generátor belsejében lévő tőzeganyagba, míg az anyaghoz az alsó (k) vezetéken át ugyanilyen gőz-levegőelegyet vezetünk be a generátor alsó részébe, amelynek fala itt rostélyszerűen van kiképezve, az anyag1

hoz, miután az anyagot a folyamat kezdetén ezen alsó részben meggyújtottuk. Alulról az egész vízzár útján van elzárva. Mihelyt a folyamat teljesen megindult, az alsó részben a gáztalanított, lényegében véve szénenyből álló anyagot forró vízigőz segítségével elgázosítjuk. A hozzákevert levegő bizonyos mértékben elégést és ennek folytán hőfejlődést idéz elő, mely a fölsőbb rétegekre átterjed; a fönt említett gőz-levegőelegy a számos (i) nyíláson át a töltés fölső részébe is belép és hidrelizáló hatás közben gázosítást idéz elő, olyképen, hogy a nitrogén főtömege ammóniákká alakul át, amely az eközben keletkező éghető gázokkal az (f) nyílásokon •6S cl (g) vezetéken át távozik és azután az ammoniákelnyeletőkhöz vezethető, honnét a fönmaradó éghető gázok égő- vagy fűtőn vagy mótorgáz vagy más efféle célokra való fölhasználásának helyéhez vezethető. Hasonló módon járhatunk el, ha például a 2. ábrának megfelelő készüléket 1

alkat mázunk. Ebben a készülékben az 1. ábra (f) és (i) nyílásai el vannak hagyva. Ellenben a generátor az a része, amelyet a rostélyszerű köpeny vesz körül, oly módon van megna^ gyobbítva, hogy az ismertetett gőz-levegőelegy a rostélyhézagokon át aj .hidrolizálió zónához juthat, úgymint az 1. ábra, szerinti készülék (i) nyílásain át. Ebben az esetben az (e) köpeny tér alsó elzárásai is fölöslegessé válik. A gőz-levegt&elegy a (h) vezetéken keresztül a rostélynak a , készülékben messzire nyúló hézagain át a hidro-