51768. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tőzeg és más effélék elgázosítására

lizáló zónához jut és ugyanilyen gőz-levegőelegyet vezetünk a (k) vezetéken át alulról a kezelendő anyagba is. A találmány tárgyát tevő eljárást azonban úgy is foganatosíthatjuk, hogy a levegő és gőz ismertetett elegyét egy helyen vezetjük bje, de bevezetése előtt azt anynyira túlhevítjük, hogy a generátor égési zónájában különösen magas hőmérsékletek fejlődnek, miközben a képződő égési ' és fűtőgázok szintén annyira túlhevíttetniek, hogy iá hidrolizáláshoz szükséges hőmérsékletet a hidro lizáló zónának gyakorlatilag egész terjedelmében létesítik. Ezt a munkamenetet pl. úgy is foganatosíthatjuk, hogy ebből a célból a, generártort, mint azt a 3. ábra példaképen mur tatja, szélességéhez viszonyítva, aránylag magasra építjük, miáltal az égési zóna a hidrolizálió zlónához viszonyítva, nagy mértékben növekedik, úgy, hogy itt is az ilyen esetben aránylag nagyobb mértékben képződő égési gázoknak túlhevítése áll be és a hidrolizáló zóna gyakorlatilag egész terjedelmében túlhevül. A 3. ábra ennek következtében csak egy (k) gőz-levegővezer téket mutat. Az (a) generátornak aránylag hosszú kiképzésű oldalfalán az 1. ábrában látható (i) nyílások nincsenek kiképezve, hanem csak fölső részén vannak a távozó gázok és az ammóniák elvezetésére szolgáló (f) nyílások. Itt ennélfogva a fölső (d) válaszfal és a (h() vezeték seml szükséges. A (g) elvezető csövön át az (f) nyílásokon keresztül az (a) generátorbió} a (c) köpeny belső terébe jutó gázok távolnak és ezután az ammoniákelnyeletőkhöz vezettetnek, amelyek^ minthogy a találmány lényegéhez nem tartoznak, itt föltüntetve nincsenek és amelyekben fönmaíradó éghető gázok tetszés szerint égő-, fűtő- vagy miótorgázok vagy más efféle gyanánt használhatpk föl. A föntiekben különféle foganatosításaiban ismertetett eljárásnál a hidrolizáló hónában minden esetre legalább 250° C. hőmérséklet szükséges; jellemző az a körülmény is, hogy a generátorból távozló gázok 100° C.-nál magasabb hőmérséklettel bírnak, dacára annak, hogy a kezelendő anyag (pl. tőzeg) 50%-ig menő víztartálommal kerül elgázosításra. Ezen eljárás különös előnye az, hogy |a hányon szárított tőzeget, tehát olyan anyagot dolgozhatunk föl, amelyet a tőzegtelepekről az egész éven át szállíthatnak ,és amely 40—60°/o vizet tartalmaz. Az eljárás segítségével nemcsak, hogy ;a tőzegben lévő nitrogénnek kb. 80%-át kapjuk meg ammóniák alakjában, hanem egyúttal nagy mennyiségű éghető gázt is kapunk, amely az elgázosított anyag tonnájára (száraz (anyagra számítva) kb. 1000 P. S.-órának felel meg. SZABADALMI JGÉNYEK. 1. Eljárás nagy oxigén- és nitffogéntartalommal birió anyagok, pl. tőzeg, elgázosítására a nitrogénnek ammóniák alakjában való kivonásával, jellemezve azáltal, hogy az anyagot generátorokban korlátozott mennyiségű levegőnek fölös vízgőzzel valjó elegyével akképen gázosítjuk el, hogy a levegő- és vízgőzelegy a generátor minden részében jelen van és azokban a részekben is-, amelyekben a mechanikailag vagy kémiailag kötött, illetve kémiai úton képződő víz távozik, olyan maga® hőmérséklet uralkodik, hogy eközben egyidejűleg a nitrogéntartalmú anyag hidrolizálódik és ammóniák képződik. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítani alakja, korlátolt mennyiségű levegő és fölös vízgőz hozzávezetésiével genetátorokban akképen foganatosítva, hogy az elégetést a bevezetett levegővízgőzelegynek erős túlhevítése útján akképen szabályozzuk, hogy a hidrolizáló zónában íai víz oly magas hőmérsékleten szabadul föl, hogy egyidejűleg' a hidrolizálás is végbe megy, mimellett a távozó gázok hőmérséklete magasabb ia víz forrpontjánál. 3. A 2. igényben védett eljárás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a bevezetett levegő-vízgőzelegy erős túlhevítését az égési zónának növelése út-