51567. lajstromszámú szabadalom • Pénzosztályozó berendezés

Megjelent 15>11. évi március h«> 31-én. MAGY. SZABADALMI •''-•'Kii. ^ y •'p-.m ^ ÖLI*^ SZABADALMI LEIRAS 51567. szám. VI I/f. OSZTÁLY. Pénzosztályozó berendezés. WESTFELT AXEL ULRIK MÉRNÖK STOCKHOLMBAN. A bejelentés napja 1910 junius hó 8-ika ' Találmányom oly pénzosztályozóra vonatkozik, melynél a pénzdarabok egy vezetőlécekkel és ezek mellett elrendezett, fokozatosan növekedő nyílásokkal ellátott lejtős síkra jutnak és célja a találmánynak annak meggátlása, hogy a pénzdarabok megnem felelő nyílásokba essenek. Ily pénzosztályozó a csatolt rajzon f ölülnézetben látható és egy sík, hosszú (a)' lemezből és az ez alatt elrendezett, több fiókra osztott (b) szekrényből áll. Az (a) lemez helyzete olyan, hogy az úgy a hoszszanti, mint a harántirányban lejtősen álljon, vagyis legmagasabb pontja a (c), legmélyebb pontja az evvel átlósan szemben fekvő sarokban legyen. A pénzdarabokat a lejtős síkon a legmagasabb (c) ponton vagy ennek közelében helyezzük el, oly módon, hogy a pénzdarabok fekvő helyzetben csúszszanak le az (a) lemezen, hol azokat a lemez hosszanti irányában elrendezett (d) sinek vezetik, amennyiben a pénzdarabok kerületükkel a vezetőléceknek fölső, az (a)' lemezre merőleges föíületén gördülnek. Eme sinek mellett több (g) nyílás van alkalmazva, melyek lefelé fokozatosan növekednek, még pedig az osztályozandó pénzdarabok nagyságának megfelelően. A (h) tápláló garat az (a) lemez fölső végén akként I van elrendezve, hogy a pénzdarabok a gaj ratból ellenkező irányban jussanak a lemezre, mint amelyben ezen legördülnek. Ennek követekeztében a pénzdaraboknak először is mozgásirányukat meg kell változtatniok, vagyis, mielőtt a sinek mentén legördülhetnének, meg kell állaniok, miért is a legördülési sebességük minden esetben ugyanaz fog lenni. A pénzdarabok a (h) garatból először a (j) csatornára jutnak, mely a mélyen fekvő hosszanti élével szorosan a legfölső vezetősínhez csatlakozó lemezből áll. Ez a (j) csatorna arra szolgál, hogy a pénzdarabot a legfölső vezetőlécre vezesse. Valamely adott pénznemnek megfelelő (d) nyílás oly széles, hogy a pénzdarabot vezető léc fölső élének távolsága a nyílás fölső élétől valamivel nagyobb legyen az illető pénzdarab átmérőjénél, de kisebb legyen a következő kisebb pénzdarab átmérőjénél. Minthogy a nyílások nagysága lefelé növekedik és a pénzdarabok a lemez kettős hajlása következtében gördülés közben mindig az illető sin fölső élére fekszik, könnyen belátható, hogy a legördülő pénzdarabnak mindig az erre rendelt nyílásba kell esnie. A következő nagyobb pénzdarab tehát az első nyílás fölött elhalad és (fölülről számítva) a második ((g) nyílásba esik