51567. lajstromszámú szabadalom • Pénzosztályozó berendezés

— 2 le és így tovább. Magától érthető, hogy a (d) nyílásoknak nem szabad egészen a síne­kig érniök, hanem a sinek és a nyílások élei között bizonyos köznek kell maradnia, melyre a pénzdarabok támaszkodnak. Cél­szerű azonban, ha az (a) lemezben szoro­san a sin fölső (futó-) fölülete mellett keskeny (e) hasítékot alkalmazunk úgy, hogy a por stb. összegyülemlése a sínek­nél meg legyen nehezítve. Ugyanis a por összegyülemlésének az volna a következ­ménye, hogy a sin futófelülete és a nyílá­sok fölső éle között lévő pontosan megsza­bott távolság csökkennék, vagy hogy ug­rándozva menne el az illető nyílás fölött és a következő nyílásba esnék. Az (a) le­mez alatt lévő szekrény a különböző pénz­daraboknak megfelelően több (f) rekeszre van osztva. A (j) csatorna és a (g) nyílár sok között a (k) nyílások (egy-egy keske­nyebb és egy-egy szélesebb) vannak alkal­mazva, a szekrényben pedig egy ezeknek megfelelő (l) fiók, mely alsó végén — épp úgy, mint az (f) fiókok is — az (a) lemez alsó éle elé nyúlik. Ezeken a (k) nyíláso­kon hullanak ki azok a pénzdarabok, me­lyek valamely okból szabálytalanul mozog­nak, pl. ugrándoznak vagy egy más pénz­darab fölső élébe ütköznek. A szabálytala­nul mozgó pénzdarabok keverve, az (1) fiókba hullanak, honnan azokat kiszedjük és újból a pénzosztályozóra döntjük. A fió­kok falai az akó végeiken aránylag ma­gasra az (a) sík fölé nyúlnak úgy, hogy azokat a pénzdarabokat is fölfoghatják, melyek az összes sinek és (k) nyílások fö­lött elhaladnak. Azok a pénzdarabok, me- ] lyek a (j) csatornát a kellő helyzetben hagy­ják el, az első sinen gördülnek le az illető (g) nyílásokba. Azokat a pénzdarabokat, melyek az első sinen azonnal átugranak, az (m) ütköző fogja föl, mely azután a kö­zépső sinen alkalmazott (n) lécre vezeti, hogy a második sin mellett és az ehhez tar­tozó nyílások fölött gördüljenek le. A má- i sodik sint is átugró pénzdarabokat a (v) ütköző fogja föl, mely a legalsó sin (p) lécéhez vezeti úgy, hogy eme sin mellett és j az ehhez tartozó nyílások fölött gördül le. ' A két fölső léc magassága a pénzdarabokat bevezető garat és az elvezető nyílások kö­zött kisebb, mint a legvékonyabb pénzda­rab vastagsága úgy, hogy ha két pénzda­rab egymáson fekve gördülne lefelé, a fölső pénzdarab az alsó pénzdarab és az ezt meg­támasztó léc fölött lecsúszhatik és így (a következő sinhez juthat. A pénzdarabokat elvezető nyílások a pénzdarabok mozgás­irányában hosszúkásak úgy, hogy a nyílás fölött pénzdarab semmiesetre sem halad­hat el. Az (f) fjókok alsó végei kihúzhatók vagy függélyes irányban eltolható zárótagokkal szerelhetők föl, de lehet azokat alkalmas csomagolóberendezéssel vagy számlálódesz­kával is kombinálni. A pénzdarabokat elvezető nyílások ha­rántélei a pénzdarabok mozgásirányával hegyes szöget alkotnak úgy, hogy a pénz­darabok a megfelelő nyílások előtt el nem haladhatnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Pénzosztályozó berendezés, melynek a pénzdarabokat vezetősínekkel és ezek mellett alkalmazott, fokozatosan növe­kedő (g) pénzelvezető nyílásokkal ellá­tott (a) lejtős lemeze van, azáltal jelle­mezve, hogy a pénzdarabokat bevezető garat és a (g) nyílások között más (k) nyílások vannak alkalmazva, melyeken a helytelen helyzetben lévő pénzdarabok egy közös (1) fiókba hullhatnak. 2. Az 1. alatt védett pénzosztályozó az az elrendezése, hogy a pénzdarabokat be­vezető garat helyzete olyan, hogy a pénz­darabok avval az iránnyal ellentétes irányban jutnak a lejtős lemezre, mely­ben ezen legördülnének. 3. Az 1. alatt védett pénzosztályozónál az az elrendezés, hogy az (a) lejtős lemezen közvetlenül a (d) sinek futó fölületei mellett (e) hasítékok vannak alkalmazva. 4. Az 1. alatt védett pénzosztályozónál az az elrendezés, hogy a pénzdarabokat bevezető garat és a pénzdarabokat el­vezető nyílások között rugalmas (m, v) ütközők vannak akként elrendezve, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents