51566. lajstromszámú szabadalom • Homokszórókészülék

Megjelent 11)11. évi március hó 31-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 51566. szám. V/b. OSZTÁLY. Homokszóró készülék. TOBISCH IZIDOR MÉRNÖK ÉS GYÁROS WIENBEN. A bejelentés napja 1910 március hó 5-ike. Elsőbbsége 1908 február hó 25-ike. A jelen találmány tárgya homokszóró készülék, melynél a homokot egy lapátotókészülék adagonként juttatja a szórócsőbe. Ezen homokszóró készüléknek lényegét az teszi, hogy a homoktartányt a szórótölcsértől egy háztetőszerű gát választja el, melyen át egy mechanikusan mozgatott lapát a homokot mindenkor csak az egyszeri szóráshoz szükséges, illetve megkívánt menynyiségben juttatja a tartányból a szórónyíláshoz, minélfogva az utóbbi mindig szabadon marad és eldugulás ellen biztosítva van. A lapátok alakja, elrendezése, valamint mozgékonysága úgy van megszabva, hogy a készülék a homokkészlet teljes kifogyásáig egyformán és egyenletesen működik. A lapát mozgatásához csak igen csekély erő szükséges, minthogy az csak a homok fölületét horzsolja, tehát nem kénytelen bizonyos ránehezedő homoktömeg nyomása alatt dolgozni. A mellékelt rajzon az 1. ábra egy egyszeresen működő, csupán egy kerék elé szóró, míg a 2. és 3. ábra egy kétszeres működésű, két kerék elé szóró s a jelen találmány szerint alkotott készüléket tüntet föl metszetben, illetve fölülnézetben. A 4. és 5. ábrák a lapátot mutatják kétféle nézetben. Az 1. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a (2) homoktartány és (3) szórótölcsér egy (4) töltőnyílással ellátott (1) bádogszekrényt alkotnak. A (2) tartány és (3) szórótölcsér terét az (5) gát választja el, mely a tartány! és tölcsér szomszédos lejtős falainak találkozásánál magától áll elő. Minthogy az egész készülék vízszintesen van elrendezve, a (2)' tartányból a homok magától sohasem juthat a tölcsérbe. A (2) homoktartány falainak lejtős volta következtében a homok fölszine önműködőlég áll be a vízszintesbe a készlet csökkenésének megfelelőleg mindig mélyebbre. A (6) lapát (7) nyele (8)-nál csuklósan a (9)' vezetőpofákra van szerelve és saját súlya folytán mindig a homok (10, 11) fölszinét horzsolja. A (9) pofákat a (12, 13) rudakon vízszintesen, illetve a (10, 11) homokfölülettel párhuzamosan vezetjük. A (12, 13) vezetékek a bádogszekrény fölső részére vannak erősítve és a lapátnak olyan határok között valló mozgását engedik meg, hogy az 1. ábrán egész vonallal megrajzolt helyzetéből a pontozva jelölt helyzetbe juthasson. Ha a (14) zsineget a nyíl irányában meghúzzuk, a lapát balról jobbra mozog;