51506. lajstromszámú szabadalom • Időzetrelais

Megjelent 1911. évi március hó 22-én/f^ MAGY. KIR SZABADALMI ffiö HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 515G6. száma. VIT/j. OSZTÁLY. Hőzetrelaás. SIEMENS ÉS HALSKE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CÉG BERLINBEN ÉS BÉCSBEN. A bejelentés napja 1910 január hó 29-ike. Elsőbbsége 1909 február hó 1-je. Találmányunk tárgya relais, melynek hatása, pl. kontaktusok nyitása és záródása csak a relaisfegyverzet mozgása vége vagy kezdete után bizonyos idő múlva létesüljön. Ilynemű ismert berendezéseknél a késleltetésre egyszerű szerkezeteket, pl. szélfogó kerekeket, fegyverzetakasztékokat, hengerekben mozgó dugattyúkat stb. szokás fogaskerékáttevés közbekapcsolása mellett alkalmazni. Az ily berendezés nem elég gondos karbantartás esetében elszenynyeződés, a kerekek fogainak letörése stb. következtében üzemzavaroknak van kitéve. Találmányunk szerint ezeket a hátrányokat akként kerüljük el, hogy a relaisfegyverzet vagy az ezáltal befolyásolt elektromágneses kilincsmű mozgásának késleltetését elektromágneses, időszakosan ható fékezőberendezés végzi, mely az illető részekre fölváltva súrlódást fejt ki, illetve azokat a súrlódástól mentesíti. Eme íékezőberendezés áramkörének zárása és megszákítása célszerű módon a relais vagy az elektromágneses kilincsmű mozgásától függően, ismert módon történik. A csatolt' rajzon ily' időzetrelais több foganatosítási alakja látható, nevezetesen az 1. és 2. ábra szolenoidszerű húzó elektro| mágnesekkel biró berendezés sémája, míg a 3. és 4. ábrán forgatható sarlómágnessel biró relais oldalnézete, illetve a 3. ábra A—B vonala szerint vett metszete látható. Az 1. ábrán látható berendezésnél az (a)1 szolenoidmag a relaisáramot vezető (b) csévében mozoghat és (c) megnyújtással van ellátva, melyre két rúgás vagy forgathatóan ágyazott (d, d) kalapács szorulhat rá a közöttük 'elrendezett (e) elektromágnes hatása alatt. Az elektromágnesen szaggatott egyenáramot vagy váltakozó áramot vezetünk át. Mikor a szolenoidmag fölfelé mozog, először is az (e) elektromágnes áramkörét zárja az (f, fl) kontaktusok útján, mely kontaktusok vagy rugalmasan vannak kiképezve és nem ütköznek mozgásirányukra merőleges lapjaikkal egymásba, hanem egymás oldalfelületein csúsznak, vagy más elrendezés következtében engedik meg a szolenoidmag tovább mozgását. Ezután a (g, gl) kontaktusok záródnak, melyek az ellenőrzendő áramkört befolyásoló megszakítóberendezés stb. áramkörét létesítik. A kontaktusokat sok esetben célszerűen akként rendezzük el, hogy a fékezőberende. zés áramköre a szolenoidmag kis elmozdu' lása után azonnal záródjék, míg a másik