51506. lajstromszámú szabadalom • Időzetrelais

kontaktuspár záródása csakis a mag végál­lásában menjen végbe. A fékezőberendezés működési módja már most olyan, hogy az (e) elektromágnes ha­tása alatt a (d) kalapácsok fölváltva, a szolenoidmag (c) toldatára fekszenek, ill. •erről leemelkednek, minek következtében a magot lassú, egyenletes mozgásra kény­szerítik. Ugyanez az eset, mikor a szolenoid­mag visszafelé mozog. A relais késleltetett mozgásának időtar­tamát a megrajzolt foganatosítási alaknál forgatható (h) csavarorsó szabályozza, me­lyen az (fl) kontaktus van alkalmazva és melynek távolsága az (f) kontaktustól ak­ként állítható be, hogy a fékezőberende­zés áramköre állandóan zárva legyen, vagy pedig a szolenoidmag fölfelé való mozgá­sának utolsó pillanatában vagy utolsó idő­szaka alatt záródjék. Esetleg az is lehetséges, hogy a (g, gl) kontaktusokat teljesen elhagyjuk és az ezek­kel kapcsolt vezetékeket — mint azt pon­tozva jeleztük — a csillapító áramkör (i) áramforrásához kapcsoljuk, mely esetben a fékezőberendezés csakis a fegyverzet visz­szafelé való mozgása közben, tehát a kon­taktusok megszakításánál indulna műkö­désnek. A relais beállítás időtartamát a (d) ka­lapácsok lengésszámának módosításával is szabályozhatjuk, melyek ennek megfelelően különböző hosszú szünetek után fekszenek a (c) toldatra, illetve eresztik ezt el. A sza­bályozást ekkor a váltakozóáram periódus­számának vagy az egyenáram megszakításai számának változtatásával végezzük. A 2. ábra oly berendezést mutat, melynél az (a) szolenoidmag (c) toldata (k) ütköző­jével egy forgathatóan ágyazott, a fékbe­rendezés áramkörét nyitó és záró (kl) kon­taktustestét befolyásolja. A kontaktustest mozgása akként van csillapítva, hogy a (k) ütköző nyomása alatt csak kényszermoz­gásszerűen mehet végbe. Ezért két (11, 12) kar között mozog és két végállásában eme karok egyikére fekszik rá. Mikor a (k) üt­köző végállásából kitér, a kontaktuskar egyideig nyugalmi helyzetében marad, míg | a (k) ütköző a másik kart nem éri és így a kontaktustestet el nem fordítja. A 2. 'ábrán látható elrendezésnél a mag fölfelé mozgá­sánál a fékezőberendezés áramköre egye­lőre megszakítva marad, míg a (k) ütköző az (11) kart nem éri és így a (kl) kontak­tustestet a kontaktushelyzetbe nem for­gatja. A szolenoidmag lef elé mozgásáriái a csillapító áramkör mindaddig zárva marad, míg a (k) ütköző az alsó (12) kart nem éri. Hasonló vagy más elrendezések alkalma­zásánál az időzetrelais akként is szabályoz­ható, hogy a fékezőberendezés — mint azt már az 1. ábrán jeleztük — csakis az egyik mozgásiránynál hasson. ' A 3. és 4. ábra az új fékezőberendezést forgó mozgást végző relais esetében ábrá­zdja. Az (a) elektromágnes előtt forgat­ható (n) sarlófegyverzet van alkalmazva, melynek tengelyére az (ö) fékezőkorong visszafelé való mozgását előidéző (s) spi­rálrúgó hat. Ez a korong nyugalmi állapo­tában (ol) peckével két, a (p) fékező elek­tromágnes áramkörébe kapcsolt (ql q2) kontaktust távolít egymástól, melyek zá­ródnak, amint a korong nyugalmi helyze­téből elfordul. A (p) elektromágnes fegy­verzete rugalmasan ágyazott (r) kalapács, mely akkor, mikor az elektromágnest vál­takozó, vagy szaggatott egyenáram ger­jeszti, fölváltva az (o) korong kerületére szorul, illetve erről leemelkedik. Ily módon a kalapács épp oly fékezőhatást gyakorol, mint a föntebb leírt, szolenoidalakú vonó mágnessel biró relais kalapácsa. Az (o) ko­ronggal az áramkör kontaktusait különböző mértékben befolyásoló berendezéseket a föntebb leírt módon lehet kapcsolni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Időzetrelais, azáltal jellemezve, hogy a fegyverzet, illetve a kilincsmű mozgását elektromágneses, időszakosan működő f ékezőberendezés késlelteti, mely az illető részeket súrlódás útján fölváltva meg­fogja és szabaddá, teszi. 2. Az 1. alatt védett időzetrelais fogana­tosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents