51492. lajstromszámú szabadalom • Alapvonal távolságmérő
módon két kép jön létre, melyek a (27) tükörbevonat (28) határolóvonalának képét képező vonalban egymáshoz illeszkednek. A trapezalakú keresztmetszettel biró (24) prizma helyett oly prizma is használható, mely mellső oldalán nem egy, hanem két, egymással szöget bezáró visszaverőfölülettel bír. Ha az elrendezést egyébként változatlanul hagyjuk, akkor ezáltal a szemleneseprizmába balról belépő sugár az említett előtétprizmában a mellső fölületen nem egyszer, hanem kétszer veretnék viszsza, ami azt eredményezné, hogy az ezzel a módosított szemlencseprizmával ellátott távolságmérő, — mely egyébként az 5. ábrán vázlatosan jelölt berendezéssel bír — koincidenciás távolságmérőt képezne, míg a rajzon föltüntetett prizma inverttávolságmérőt ad. Ha a műszert koincidenciás távolságmérő gyanánt akarjuk kiképezni, akkor a pentaprizmának a másik oldalon, amelyen a fénysugarak nem mennek át a (26) prizmán, tetőélt is adhatunk, míg a sugár járat a másik oldalon változatlan marad. Ha a hármas tükröt el akarjuk kerülni, akkor azt oly tetőfelülettel is helyettesíthetjük, melynek tetőéle az alapvonalhoz párhuzamosan és az egész prizmarendszer fél magasságában van elrendezve, mimellett azonban az alapvonal végén a pentaprizma helyett egy egyszerűen visszaverő 90°-ú prizmát kell alkalmazni. A szemlencsének a 9—11. ábrákban föltüntetett kiviteli alakjánál a választóvonalat szintén egy (32) tükörbevonatnak (31) határotóéle képezi, mely tükörbevonat a trapezalakú keresztmetszettel biró (33) prizma és egy további, összekittelt prizmákból álló üvegtest közötti kittrétegben van elrendezve. A két összekittelt (34, 35) prizmából álló üvegtest azonban itt az 5. ábrában föltüntettől eltérő alakkal bír. Csak az egymáshoz párhuzamos és a belépő sugarakra lényegében merőleges belépési fölületeket tartottuk meg. Egyebekben a két (34, 35) prizma tetőélű prizmák gyanánt van kiképezve, melyek egy, a mérőháromszög síkjára merőleges és az alapvonalhoz körülbelül 45° alatt hajló (35) fölületben csatlakoznak egymáshoz. A (34) tetőélű prizma, melynek tetőfölülete lényegében merőlegesen csatlakozik a (36) fölülethez, csak fél oly magas, mint a (35) prizma. A föltüntetett kiviteli alaknál föltételeztük, hogy a, (34) prizma a (35) prizma alapfölületének fölső feléhez fekszik. Ez az elrendezés' azt eredményezi, hogy a (35) prizma (36) alapfölülete az alsó prizmafélben minden további nélkül visszaverő fölület gyanánt szolgálhat úgy, hogy a két (34, 35) prizma közötti kittfölületben nincs szükség ezüstözésre. A jobbról belépő tengelysugár, mint azt a 9. ábra mutatja, töretlenül a (35) prizma fölső részébe lép, a (36) alapfölü-1 leten a tető fölső fölülete felé visszaveretik és erről a tető alsó fölületére veretik, mely utóbbi a sugarat ismét a (34, 35) prizmák közötti kittfölület alá veti, ahonnét a sugár a szemlencseprizmából minden további törés vagy visszaverés nélkül a szemlencsetengely irányában kilép. A balról jövő tengelysugár a (34) prizma tetőéléről közvetleíify^egészen a (33) trapezprizma mellső ^^Méig veretik vissza, e fölületről a (33) és az összekittelt (34, 35) prizmatest -®fe-ött ti kittrétegben lévő (32) tükörbevona*? veretik, ahonnét szintén további Hí^elés nélkül a prizmatestből a szemlenc'M,^* kerül. Mindkét (34, 35) prizmának teta'^ü etekkel való fölszerelése helyett a kikéfeÉ| | olyan is lehet, hogy csak az egyik (SSjinfenát látjuk el tetőfölülettel, míg a mal|||ak egy egyszerű, a mérőháromszög erőleges visszaverőfölületet adunk. E^Sk az esetben a szemlencseprizmába balröíaBfcelépő sugár háromszor és a jobbról b&pP sugár négyszer veretnék vissza. Tehát a koincidenciás távolságmérő invert távolságmérővé alakulna át. Ebben az esetben azonban az ezüstréteget saját magassságával oly módon kell eltolni, hogy a 9. ábrát tekintve, a (31) választóvonal fölött feküdjék. A két (34) és (35) prizmát különböző magasra való készítés helyett egyazon ma-
