51492. lajstromszámú szabadalom • Alapvonal távolságmérő

gasra is .vehetjük, azonban ebben az esetben a kittfölületet félig ezüstözni kellene, hogy a 9. ábrán föltüntetett és fönt leírt sugárjáratot kapjuk. Végül a 12—14.. ábrákban föltüntetett szemlencseprizma alkalmazása által is kaphatunk oly alapvonaltávolságmérőt, melynél a képmezőben egész terjedelmében élesen megjelenő választóvonal vízszintesen, illetve a mérőháromszög síkjához párhuzamosan fekszik. Ez a szemlencseprizma, épp úgy, mint 9—11. ábrabeli prizma, két (37) és (38) tetőélű, prizmából áll. A prizmák egymásra vannak fektetve úgy, hogy tetőfölületeik egymást keresztezik és pedig a tetőélek lényegükben párhuzamosak a mérőháromszög síkjához, valamint a műszer alapvonalával 45°-ú szöget zárnak be; a műszer alapvonalát itt is (4) jelöli. A tetőélű prizmáknak az ellentétes irányokból jövő sugarakat beeresztő fölületei itt is párhuzamosak egymáshoz és a sugarak irányára merőlegesek, A (37, 38) prizmák a szemlencse felé fordított végeiken a mérőháromszög síkjához képest körülbelül 45° alatt hajló visszaverő fölületekkel vannak ellátva és a két prizma közé egy lényegében derékszögű egyenszárú (39) prizma van ék módjára betolva, mely a vele szomszédos prizmafölületekkel össze van kittelve. A (39, 38) prizmák közötti kittrétegben a (40) tükörbevonat van elrendezve, melynek (41) határolófölülete a képmezőben a választóvonalat adja. A szemlencseprizmatestbe jobbról belépő tengelysugár a (38) prizma tetőélén viszszaveretik és a (40) tükörbevonat (41) ha- i tárolóvonalánál minden további nélkül a szemlencsébe kerül. A (37) prizmába balról belépő tengelysugár a prizma tetőélén viszszaveretik, innét a prizma mellső ferde visszaverőfölülete felé veretik, ahonnét a (40) tükörfölületre, illetve ennek (41) határolóvonalához kerül, ahol épp úgy, mint a jobbról jövő sugár a szemlencsetengely irányában kivezettetik. Ezen elrendezésnél a' távolságmérő optikai részeit egymáshoz képest el kell tolni, mint ezt. a rajz 12. ábrája láttatja. Ahelyett, hogy mindkét (37, 38) prizmát tetőélekkel látjuk el, ebben az esetben az egyik prizma tetőéleit el is hagyhatjuk, miáltal a koincidenciás távolságmérőt inverttávolságmérővé alakítjuk át. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Alapvonaltávolságmérő a képeket egyesítő prizmarendszerrel, mely az alapvonal végpontjain lévő reflektorok által fölvett tárgyképeket akképen egyesíti, hogy a képek a képmezőben egy választóvonal fölött, illetve alatt fekszenek, jellemezve azáltal, hogy a választóvonalat egy tükörbevonat határolóvonala képezi, mely tükörbevonat a képeket egyesítő rendszer prizmáinak érintkező fölületében fekszik és hogy e tükörbevonat határoló vonala a mérőháromszög síkjához párhuzamosan és azon sugarak tengelyére merőlegesén áll, melyek a képeket egyesítő rendszert képező egyes prizmáknak tükörbevonattal el nem látott fölületrészén lépnek át. 2. Az igénypont szerinti alapvonaltávolságmérő kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a tükörbevonatnak a képmezőben a választóvonalat adó határolóvonala a műszer alapvonalához párhuzamosan fekszik. 3. Az 1. igénypont szerinti alap vonaltávolságmérő kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a tükörbevonatnak a mérőháromszög síkjához párhuzamosan fekvő határolóéle a képeket egyesítő prizmarendszerben a műszer alapvonalát keresztezi és hogy egyidejűleg a műszer szög-szemlencsével van ellátva. 4. A 3. igénypont szerinti alapvonaltávolságmérő kiviteli alakja, jellemezve azr által, hogy a képmezőben a választóvonalat adó határolóvonallal biró tükörbevonattal ellátott szemlencseprizma előtt a műszer alapvonala irányában egyazon oldalon két prizma vagy prizmakombináció van elhelyezve, melyek mindegyike az egyik tárgylencsétől jövő sugárnyalábot keresztezi és ezt a sugárnyalábot a