51492. lajstromszámú szabadalom • Alapvonal távolságmérő

tárgylencsétől jövő sugarakat egyrészt oldalt eltolja és egyidejűleg a magassági irányban akképen tolja el, hogy ez a sugárnyaláb a (14) prizma fölött a szemlencseprizmába léphessen. A (15) prizmának a most említett hatást létrehozó fölületei két, a (2) tárgylencsétől jövő sugárnyalábokat átbocsátó, egymáshoz párhuzamos (19, 20) fölületből, a (22) tetőéllel biró (21) tetőfelületből, valamint egy további a (22) tetőélhez párhuzamos, visszaverő (23) fölületből állnak. A szögszemlencse egyik részét képező egyenszárú derékszögű (13) prizma a szemlencseprizmának a (14, 15) prizmáktól elfordított oldala elé van ágyazva. Az 5—14. ábrákban föltüntetett kiviteli alakoknál, úgymint az 1. ábrabeli példánál, szintén meg nem tört szemlencséket tételeztünk föl. Ehhez képest a választóvonal is az 1. ábrán föltüntetett helyzettel bír, EZEZ CTZ alapvonalhoz párhuzamos. E három kiviteli alaknál szintén (1, 2) jelöli a tárgylencséket, (3) a szemlencsét, (11,12) az alapvonal végein lévő pentaprizmákat és (4) az alapvonalat. A föltüntetést mindhárom példánál oly módon végeztük, hogy az összes optikai főrészek mindegyik esetnél távlati képben vannak rajzolva, míg további ábrákban egyedül a képeket egyesítő rendszer van különböző nézetekben föltüntetve. Az 5—8. ábrabeli kiviteli alaknál a képeket egyesítő prizmarendszer a tükörbevonat alkalmazása mellett egy párhuzamos eltolást eszközlő prizmából és egy további összekittelt üvegtestből áll, mely tükörbevonat az érintkezési síkban van elrendezve és határolóéle a képmezőben a választóvonalat adja. Az odakittelt üvegtest két egymáshoz párhuzamos és az ellentétes oldalakról jövő sugárnyalábokra merőleges fölülettel bír, mimellett a tárgy felőli oldalon hármas tükör gyanánt van kiképezve és a mérőháromszög síkjára merőleges, az alapvonalhoz 45° alatt álló kittfölületen oly tükörbevonat van alkalmazva, mely mindkét oldal felé visszaver. A föltüntetett kiviteli alaknál a párhuzamos eltolást létesítő (24) prizma trapezalakú keresztmetszettel bír és alapfölületével a két (25, 26) összekittelt prizmából álló üvegtest felé van fordítva. A kittfölületben a (27) tükörbevonatot alkalmaztuk, melyek (28) határolóvonala a képmezőben a választóvonalat adja. A (29) érintkezőfölület, amelyben a két (25, 26) prizma egymással össze van kittelve, a rajz szerint merőleges a mérőháromszög, azaz azon háromszög síkjára, amelyet az alapvonal és a látóirány szab meg; a (29) fölület a (4) alapvonallal 45°-ú szöget zár be. Ez a kittfölület a rajz szerint fölső részén (30) tükörbevonattal bír, mely mindkét oldal felé visszaver. A (26) prizma a tárgy felőli oldalon hármas tükör gyanánt van kiképezve, azaz három egymást keresztező fölülettel bír, melyeken a prizmába belépő fénysugarak egymásután visszaveretnek, mint ez a rajzon a (4) alapvonallal egybeeső tengelysugár részére föl van tüntetve. Az új szemlencseprizmának egy távolságmérőben való elrendezése és a prizma hatása az 5. ábrabeli távlati képből látható, mely ábra egyidejűleg az alapvonallal egybeeső tengelysugárnak a prizmán át való járatát is mutatja. A prizmára a jobboldalról ráeső tengelysugár a prizma fölső részében meg nem törve, a prizmába lép, a (30) tükörbevonatra ütközik és erről a hármas tükör egyik fölületére, míg innét egymásután a hármas tükör másik két fölületére veretik, mire a hármas tükör utolsó fölületéről, miután eközben a fölső prizmafélből az alsó felé eltolatott, a szemlencsetengely irányába veretik és ebben az irányban minden további elterelés nélkül kilép. A baloldalról jövő tengelysugár szintén a prizmatest fölső részébe lép és pedig a (25) prizmába, ezután a (25) és (26) prizmák közötti kittrétegben lévő (30) visszaverő fölületről a (24) prizma mellső fölülete felé és arról az ezüstözött (27) fölület felé veretik, mely utóbbi a tengelysugarat a prizmából a szemlencsetengely irányában kivezeti. A tengelysugaraktól oldalt belépő sugarak a tengelysugár körül csoportosulnak úgy, hogy a műszer képmezejében ismert