51492. lajstromszámú szabadalom • Alapvonal távolságmérő

- 2 — rom további kiviteli alakot mutatnak, melyek a képeket egyesítő prizmáknak eltérő rendszereivel bírnak. Az ábrákon a távolságmérőnek a találmány tekintetében lényegtelen részei csak vázlatosan, pontozott vonalakkal vannak jelölve, részben pedig egyáltalán el vannak hagyva. Az 1. ábra szerinti, kiviteli alaknál (1) és (2) jelöli a távolságmérő két tárgylencséjét — melyek előtt derékszög alatt elterelő prizmák vannak elrendezve -— és (3) a szemlencsét (4) jelöli a műszer alapvonalát, mely a tárgylencsékhez képest egyazon értékkel van eltolva. A képeket egyesítő prizmarendszer főalkatrészét atulajdonképeni szemlenceprizma képezi, mely egy rhomboederprizmából, azaz két pár lényegében párhuzamos és egymást ferde szögek alatt metsző fölülettel birió prizmából és egy, a rhomboederprizmávalöszszekittelt prizmából van összetéve, mely utóbbi a kittelt fölületen kívül még egy további csiszolt fölülettel bír; ez a csiszolt fölület a rhomboederfölületeknek egyikével, mely a kittfölületet metszi, lényegében egy irányban fut. A rajzon (5) ós (6) jelöli a két prizmát. A két prizma érintkezőfölülete részben (7) tükörbevonattal van ellátva, melynek határolóvonalát (8) jelöli; ez a határoló vonal a műszer képmezejében a választóvonalat képezi. A két összekittelt prizmából álló szemlencseprizma előtt két (9,10) tetőélű prizma van elrendezve, melyek a tárgylencséktől jövő sugarakat a szemlencseprizmába vetik. (11) és (12) a műszer alapvonalának végein elrendezett pentaprizmákat jelöli, melyek a távol fekvő tárgytól jövő sugarakat az (1, 2) tárgylencsékre vetik. A rajzból kitűnik, hogy a szemlencseprizmát képező két prizmának érintkezési síkja jaz alapvonalhoz párhuzamos és a látóirányra ferdén áll és hogy a tükörbevonat határolóvonala a prizmák ezen érintkezési síkjában akképen van elrendezve, hogy az alapvonalhoz szintén párhuzamos és egyidejűleg a szemlencseprizmán áthatoló sugárnyaláb tengelyére merőleges. A tükörbevonat határoló vonalának — mely a látómezőben a választóvonalnak felel meg — ezen elrendezésénél egy, a mérőháromszög síkjához párhuzamos választóvonalat kapunk a képmezőben, mint ahogy ez koincidenciás- és inverttávolságmérőknél szükséges, mimellett ez a választóvonal egész terjedelmében párhuzamos a műszer alapvonalához és így a tárgylencsék közös képsíkjához is úgy, hogy a választóvonal a képben egész terjedelmében teljesen élesen jelenik meg, amint ez a találmány céljának megfelel. A 2—4. ábrák szerinti kiviteli alaknál a távolságmérő azon részei, melyek megfelelnek az 1. ábrán rajzolt távolságmérő részeinek, egyazon számokkal vannak jelölve. Ezek a részek az (1, 2) tárgylencsék, a (3) szemlencse, a (4) alapvonal, a képeket egyesítő testet képező (5, 6) prizmák, a (7) tükörbevonat, a (8) választóvonal és a (11, 12) pentaprizmák. A (3) szemlencsét ebben az esetben szög-szemlencse képezi, melynek egyik alkatrészét az egyenszárú derékszögű (13) prizma képezi. A szemlencsének szög-szemlencse gyanánt való kiképezése a választóvonalnak az 1. ábrához képest megváltoztatott elrendezéseit teszi szükségessé és pedig oly elrendezését, hogy az alapvonalhoz ne párhuzamosan, hanem merőlegesen álljon, emellett azonban a mérőháromszög síkjához párhuzamos helyzetét és a szemlencseprizmán a tükörbevonatból olr dalt átlépő sugarak tengelyére merőleges helyzetét megtartsa. A tulajdonképeni szemlencseprizmának az 1. ábrabeli elrendezéshez képest eltérő beigazítása a képeket egyesítő prizmarendszerhez tartozó előtétprizmáknak eltérő alakját és elrendezését is szükségessé teszi. A képeket egyesítő test előtt ugyanis az alapvonal irányában, az egyik oldalon két (14, 15) prizma van elrendezve, melyek közül a (14) prizma a (17) tetőéllel biró (16) tetőfölületnek és a visszaverő (18) fölületnek segélyével arra szolgál, hogy az (1) tárgylencsétől jövő sugarakat a szemlencseprizmába vesse. A (15) prizma magasabb a (14) prizmánál és arra szolgál, hogy a (2)