51465. lajstromszámú szabadalom • Eljárás léghajóballonok megtöltésére alkalmas gáz előállítására

Megjelent 1911. évi március hó 15-én. MAGY g&gH KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 51465. szám. II/e. OSZTÁLY. Eljárás léghajóballonok megtöltésére alkalmas gáz előállításéra. DR

NAUSS OSKAR VEGYÉSZ BRESLAUBAN. A bejelentés napja 1910 január hó 25-ike. Elsőbbsége 1909 március hó 30-rka. A léghajóballoaokat eddig majdnem kizárólag világító gázzal vagy hydrogénnel töltötték meg. Az előbbi gáz aránylag nehéz és ennélfogva, csak szabad ballonoknál talált alkalmazást, míg a másik gáz a kormányozható ballonoknál a fajsúly és az ezzel kapcsolatos fölhajtó és tartóerő iránt támasztott követelményeknek megfelel ugyan, de eddig csak körülményes úton volt nagy mennyiségben előállítható és ennek folytán aránylag drága volt. A találmány tárgya oly eljárás, mely szerint a gázgyárakban kapott nyers vagy tisztított világító gáz, mely tudvalévőleg lényegileg szénhidrogénekből, hydrogénből és szénoxydból áll, gyakorlatilag tiszta hydrogéngázzá alakítható át és így kormányozható ballonok megtöltésére is alkalmas lesz. Tudvalevőleg a világító gáz, ha igen magas hőfokoknak van kitéve, a fzénhydrogének fölbomlása folytán hydrogénben gazdagabb lesz.'Továbbá az is ismeretes, bogybaszénoxyd és hydrogén keveréke katalytikus hatású anyagok fölött vezettetik el, akkor a szénoxyd methanná alakul át, mely viszont magas hőfokra hevítve szénre és hydrogénre bomlik. Ajánlották továbbá a száraz lepárlás útján kapott gázoknak a szénoxydtól és szénhydrogénektől, ezeknek hydrogénnel való helyettesítése mellett oly módon való meg- . szabadítását, hogy ezen gázokat a sötétvörös izzásnál nem magasabb hőfok (350°— 450° C) mellett fémes nikkelre vagy kobaltra engedték hatni. Ekkor a szénoxyd szénsavra és szénre bomlik, mely utóbbi a nikkel vagy kobalt által leköttetik és vízgőz átvezetésével szintén szénsavvá oxydálható, miközben hydrogén válik ki. Ezen eljárásnál tehát jelentékeny mennyiségű szénsav képződik, melyet a kapott gázból utólagosan el kell távolítani. Azonkívül a szénoxydnak, hydrogén jelenlétében, szénsavvá való átalakulása tökéletlen, mivel a jelenlévő hydrogén mennyisége szerint mindig több-kevesebb methan is képződik. Továbbá a megadott alacsony hőfoknál a jelenlévő szénhydrogének csak kis mértékben, és pedig térfogatuknak kb. csak y5 részében bomlanak föl úgy, hogy a végtermékben legnagyobb részük ismét föltalálható. Az új eljárás a fönti műveleteknek oly módon való kombinálásában áll, mely szerint először a világító gázt katalytikus hatású anyagok fölött vezetjük el és ezáltal az aránylag nagyobb fajsúlyú szénoxydot methanná alakítjuk át, azután pedig magns hőfokok alkalmas megválasztásával a most már lényegileg csupán szénhydrogénekből