51465. lajstromszámú szabadalom • Eljárás léghajóballonok megtöltésére alkalmas gáz előállítására
éa hydrogénből álló keveréket szén kiválasztása mellett majdnem teljesen tiszta hydrogénné alakítjuk át. Az itt tekintetbe jövő reakciók még gyorsabban ós hatásosabban mennek végbe, ha a kiindulási gázt a katalytikus anyagokon való átvezetés előtt is magas hőfokok hatásának tesszük ki és ezáltal a nehéz szénhydrogéneket fölbontjuk, mivel ezek, mint a tapasztalás mutatta, a katalytikus anyagok hatását csökkentik. Ily módon továbbá a gáznak a katalytikus anyagokon való átvezetés előtt elért nagyobb hydrogéntartalma a szénoxydnak methanná való átalakulását is jobban elősegíti a fokozottabb tömeghatás folytán, A reakciók, melyeken az eljárás alapul a következők: 1. C2 H4 = C CH^ = 2C -j- 2Ha (fölhevítés, 1000—1200° C). 2. CO +3Ha =CB,-j-H2 0 (katalyzálás, 250—300" C). 3. CHi = 2Ha -f- C (fölhevítés, 1000— 1200° C). Az eljárás végrehajtására a minden gázgyárban és kokszolóban meglévő álló vagy ferdén fekvő retortás, ill. kamrás kemencéket használhatjuk, vagy pedig a célnak megfelelő, tetszőlegesen fűthető függélyes retortával vagy kamrával bíró kemencét állíthatunk föl. A retortát vagy kamrát nagy fölületet nyújtó alkalmas anyaggal (többnyire kokszszal, vagy pedig vassal, kobalttal, nikkellel stb. kevert agyagcserepekkel vagy effélékkel) töltjük meg és célszerűen kívülről fűtjük. A hőfok emelkedésének gyorsítása céljából a fűtést először belülről is kezdhetjük és a levegő bevezetését fúvógép segélyével eszközölhetjük. Erre a fölbontandó gázt a retortán átvezetjük. A gáz bevezetését kellő sebességgel végezve és az izzó kokszrétegben elég magas, kb. 1000—1200° C hőfokot föntartva, a szénhydrogének fölbomlása simán megy végbe. A gáz, miután a retortákat vagy kamrákat, melyekben izzó kokszon vezettetett át, elhagyta, egy tartányba jut, mely katalyzator gyanánt nikkelt vagy kobaltot tartalmaz. A katalytikus hatású fémek hordozója gyanánt agyagcserepek szolgálhatnak. A szénoxyd itt kb. 250—300° C hőmérsék mellett, a fölös mennyiségben jelenlévő hydrogénnel methanná és vízgőzzé alakul át úgy, hogy a vízgőztől lehűtés útján megszabadított gáz lényegileg már csak methanból és hydrogénből áll. A gázt most még egyszer, kb. 1000—1200° C magas hőfok mellett oly retortán vagy kamrán vezetjük át, mely izzó kokszszal (faszénnel) vagy agyagcserepekkel (nikkellel, kobalttal vagy vassal kevert állapotban) van töltve. A reakció körülbelül úgy megy végbe, mint az eljárás kezdetén, és a inethan a szénre és hydrogénre bomlik. Az így kapott gázt a magával ragadt széntől ismert módon megszabadítjuk és a körülmények szerint egy tartányban összegyűjtjük vagy kellő lehűtés után közvetlenül a léghajó ballonjába vezetjük. A gáz gyakorlatilag tiszta hydrogénből áll és térfogata az eredeti gázmennyiség térfogatát .kb. V» résszel fölülmúlja. Világító gáz helyett kiindulási anyag gyanánt világító gáz és vízgáz keverékét is vehetjük. A reakciók ez esetben is hasonló módon mennek végbe, mint a tiszta világító gáznál. A már kezdettől fogva nagyobb hydrogéntartalom és a nehéz szénhydrogének kisebb mennyisége a szénoxydnak methanná való átalakulását elősegíti. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás léghajóballonoknak megtöltésére alkalmas, lényegileg hydrogénből álló gáz előállítására száraz lepárlással kapott gázokból, főként világító gázból, vagy ilyen gázok és vízgáz keverékéből, jellemezve azáltal, hogy a gázokat először a jelenlévő szénoxydnak methanná való átalakítására alkalmas (250—300° G) hőmérséklet mellett katalytikus hatású anyagok fölött vezetjük el, azután pedig a kapott terméket magas hőfokra hevítjük. 2. Az 1. igénypontban védett eljárásnak egy kiviteli módja, jellemezve azáltal, hogy a gázt a katalytikus hatású anyagokon való átvezetés előtt is magas hőfoknak tesszük ki. •«•-.». R£8ZVÉNY-TÁRSAAÁQ NYOMDÁJA BUDAPESTEN
