51464. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékhajtású járművek sebességének szabályozására

seri nyitva van. A folyadéksugár (b)-ből a (d, g, h) e vezetéken át (b)-be tér vissza és az (f) mótor esetleges fékezés mellett nyugalomban marad. A (h) elzáróelemnek lassankénti zárása folytán a (g) csőben az ellenállás növekedik, ennek folytán a (b)-ből szállított folyadékmennyiség nyomása is fokozatosan növekedik mindaddig, míg a jármű ellentállását legyőzi és az lassanként zökkenés és ütés nélkül mozgásba jut. Ha a (h) elzáróelemet teljesen zárjuk, akkor a jármű a (b) szivattyú által szállított folyadékmennyiségnek megfelelő sebességgel halad, amennyiben ezen folyadékmennyiség fojtás nélkül jut az (f) motorba. B) Átmenet a következő (második) sebességre. A szivattyú (b) szakaszának megfelelő sebességből a szivattyú (c) szakaszának megfelelő sebességbe való átmenet egyszerű módon olykép eszközölhető, hogy a rajzon nem látható szabályozóberendezés beállításával a (b) szakaszt kikapcsoljuk és ezután a (c) szakaszt azonnal bekapcsoljuk. Azonban ezen művelet mellett lökések lépnének föl, mert a jármű az első sebességgel halad és ezen sebességnek már meg nem felelő folyadékmennyiség szállíttatik az (f) motorba. Eljárásunk szerint a (c) szakasznak a (b) szakasz helyett való bekapcsolása alkalmával a (h) elzáróelemet annyira nyitjuk meg, hogy az ezáltal kiegészített folyadékmenynyiség a (g) csövön át. a (b) szivattyúba folyik vissza és így az előbb említett (b) szakasz által szállított folyadékmennyiség ugyanazon nyomással jut az (f) motorba, mint előbb. Ezen nyomás föntartása céljából ezen elágazó folyadéksugarakat a (h) elzáróelem segélyével fojtani kell, de tekintetbe véve, hogy ezen állapot csak átmeneti, ez az erőátvitel rosszabbításának nem tekinthető. > A (h) elzáróelem lassankénti zárása folytán mindinkább kevesebb folyadék folyik a (g) vezetéken keresztül és így több folyadék jut a motorba és ha a (h) elem teljesen el van zárva és a (c) szakasznak megfelelő egesz folyadékmennyiség jut az (f) motorba, akkor a második sebességet értük el. Ebből világos, hogy ilykép a sebességátmenetnél a járműre lökés, illetőleg a benzinmotorra visszalökés és a folyadékhajtószerkezetben lökésekből eredő nyomásnövelések föl nem lépnek. A második sebességből a harmadikba való átmenet hasonlóképpen eszközölhető. C) Valamely sebességről a legközelebbi kisebb sebességre való átmenet. Ha pl. a szivattyú (c) szakaszának kikapcsolása mellett a (b) szakaszt egyszerűen bekapcsolnók, akkor a második sebességgel haladó járműnél a szivattyú által az időegységben szállított folyadékmennyiség a jármű tehetetlenségénél fogva az (f) motort nem hajtaná, hanem a folyadék egyrészt kiszivatnék, másrészt pedig a szivattyú (e) szívóterébe nyomulna, illetve a mótor maga mint szivattyú működne és a (b) szivattyút ós ezzel a benzinmotort is hajtaná. Ilyen hirtelen átmenet a nyomásnak az (e) szívóvezetékben való lökésszerű fokozásával volna összekötve, melynek határértéke elméletileg végtelen. Ellenben, ha eljárásunk szerint a 2. sebességből az 1. sebességbe akarunk átmenni, akkor a (c) és (b) szakaszok kölcsönös be-és kikapcsolása mellett a (h) elzáróelemet is megnyitjuk úgy, hogy a (b) szakasz által szállított folyadékmennyiség keringése mellett az (f) mótor által az (e) szívócsőbe szállított folyadéktöbblet közvetlenül kiegyenlíttetik olyképpen, hogy a folyadék a mótor által (e)-ből (g) és (h)-án keresztül (d)-be szivatik, miáltal az átmenet alkalmá* val lökések elkerültetnek. A (h) elemnek lassankénti zárása által az (e) szívóvezetékben, eszerint a mótor mellső részén is a folyadék kissé duzzasztatik, ami nem vezethet meg nem engedhető nyomásfokozáshoz és a jármű sebességét lassanként addig csökkenti, míg a sebesség a (b) szakaszból szállított folyadékmennyiségnek a (h) elem teljes elzárása mellett megfelel.