51428. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lövedékek és más acélgyártmányok keményítésére
Megjelent 1911. évi március hó 14-én. MAGY. KIR. SZABADALMI jBn HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 51428. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás lövedékek és más acélgyártmányok keményítésére. GIROD PAUL MÉRNÖK UGINEBEN. A bejelentés napja 1910 január hó 17-ike. Elsőbbsége 1909 január hó 23-ika. A jelen találmány tárgya különleges acélból készült tárgyak, különösen lövedékek, páncéllemezek, lövegalkatrészek és hasonlók keményítésére. Mindezideig a haditengerészet azon lövedékeit, melyek erős páncél átütésére voltak hivatva, egy vagy több folyadékban való kezelésnek és esetleg reá következő újabb fölmelegítésnek vetették alá. A jelen eljárás segélyével ezen korábbi eljárás hátrányait, nevezetesen a folyadékba való mártáskor föllépő nagy belső feszültségeket, valamint a lövedékek bonyolult és költséges kezelését elkerüljük. Míg a régi edzőeljárás berendezése bonyolult és drága volt, addig a jelen eljárás rendkívül egyszerű rendszabályokból áll és nem csak egyenletes keményítést, hanem részbeni, ill. lokális keményítést is lehet segélyével elérni, anélkül, hogy a kezelt tárgyat veszélyeztető akkora belső feszültségek lépnének föl, mint a régi eljárásnál. Az új eljárás nem csak hengerelt, hanem öntött acélra ia alkalmazható. Nagyobb öntöttacél daraboknak olajba való mártással , eszközölt keményítése nagy nehézségekkel és veszéllyel jár, mert ilyenkor, különösen, ha a tárgy vékonyabb helyekkel is bír, igen lényeges alakváltozások és belső feszültségek lépnek föl. A jelen eljárás ezzel ellentétben sem alakváltozást, sem pedig belső feszültségeket nem idéz elő és foganatosításához nem igényel egyebet egy közönséges, szabályozható hőmérsékű előmelegítő kemencénél. A jelen eljárás oly acélból készült tárgyakra alkalmazható, mely 650—700° fölé hevítve, az edzett acél kristályos szerkezetét veszi föl, vagyis ellentétben a legtöbb acélfajjal, magas hőmérsékre való hevítés által keményedik, ellenben 650—700°-nál alacsonyabb, különösen 575—625° közötti hőmérsékre való hevítésnél lágy lesz, amennyiben az acél alkatrészei ezen hőfokon martensit, troostit és troosto-sorbit elegyét alkotják. Az acél annál lágyabb lasz, mennél kevesebb martensit lesz benne az alacsony hőfokra való hevítés után, ellenben annál keményebb lesz, mennél több martensitet tartalmaz a magas hőfokra való hevítés után. Ezen kívánalmaknak általában a követ' kező összetételű acélfajok felelnek meg: szén 0-1—0-6% nikkel 2-0—6-OVo chrom 05—2-5°/0 A fenti alkatrészeket a fenti arányhatárok között tartalmazó acélfajok alkalmasak a
