51382. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti kocsikapcsolás
gely forgása következtében a (26) kilincsek kiemelését eszközli. A (23) lemez ezáltal támaszát elveszti és önsúlya által eredeti vízszintes állásába esik, amelyben az (1) falon elhelyezett (29) ütközők által rögzítve tartatik (8. ábra). Az (1) tok fölül a fölcsappantliató (30) födéllel van zárva. Ezen födél alsó részén a (6) kapcsolótömb fölött a (31) forgó csapó van elrendezve, mely mindaddig, amíg függélyes helyzetében van, arra szolgál, hogy az ellenkapcsolás horgának a (6) kapcsolótömb (10) horogtartójából való kiugrását megakadályozza. Kikapcsolás céljából ezen (31) forgó csapó hátrafelé áthajlítható, hogy így a horognak fölfelé menő irányban elegendő mozgásteret nyújtson. Ezen csapó áthajlítását a (15) fölállító emelő eszközli, miután a leírtak szerint a vasúti kocsi fenékrésze felé fölemeltetett. E célra a következő berendezés szolgál. A tok hátfalán függélyes irányban elmozgathatóan van elrendezve a (32) tolattyú, mely felül U-alakúan van kiképezve (5. és 16. ábra). A tolattyú alsó vége (33) horogkép van kiképezve, mely a (16) hengeren csúszik. Ha a (15) emelőt a vasúti kocsifenék felé elforgatjuk (10. ábra), egy azon elhelyezett <3i) orr a (33) horog lerézselt (35) fölületére szoríttatik (11. ábra), mire a horog fölfelé tolatik és a (16) henger (36) kivágásába, továbbá a (37) ütközőre nyomatik, miáltal a (32) tolattyú fölemelt helyzetében rögzittetik. A (32) tolattyú U-alakra kiképezett felső vége a (30) fedő (38) pontján ágyazott (39) •csuklóra hat, mely a fedő alsó felületén előre vezetett (40) nyomórúddal csuklós ■összeköttetésben áll. A mellső részen ezen nyomórúd a (41) fogazással a (31) forgó csapó (42) fogazáaába kapaszkodik. Ezen összeköttetés által a (15) emelőnek a kocsifenék felé való elforgatásánál a (31) forgó csapó hátrafelé áthajlíttatik (11. ábra) úgy, hogy a kikapcsolásnál a horog oldását nem ahadályozza (12 ábra). A (33) horognak a (37) ütközőre esésénél a horog a (16) henger (36) kivágásába kapaszkodik és abban mindaddig megmarad, míg a (15) emelő ismét függélyes helyzetéhez közeledik. Csak ezután csúszik ki a (33) horog a (36) kivágásból és szoríttatik le a (37) ütköző által, úgy hogy támaszát elveszti és úgy saját, mint a (31) forgó csapó súlya következtében lesülyedni törekszik. Minthogy azonban ezzel a (23) lemez fölemeltetett és a (7, 8) horog kioldatott (12 ábra), a forgó csapó helyzetében megmarad és csak a kiemelt horognak eltávolítása után esik rendes állásába vissza (13. ábra). A födő alsó fölületén a (31) forgó csapó mögött elrendezett párnaformájú (43) ütköző arra szolgál, hogy a bekapcsolásnál a horognak a födőhöz való ütközését megakadályozza, A kapcsolás kezelése a következő módon eszközöltetik : A vasúti alkalmazott az egymáshoz kapcsolandó vasúti kocsik egyikének kulcsát a (14) tengely négyszögletes (13) részére helyezi és a tengelynek a (15) fölállító emelő segélyével történő megfelelő elforgatásánál a (7, 8) horgot vízszintes helyzetbe hozza (9. ábra). Erre a (19) kilincsnek becsappanása által a (15) emelő a horoggal együtt rögzittetik. A két vasúti kocsit ezután egymás felé toljuk, mimellett a (7) horog a leírt módon az ellenkapcsolás (6) kapcsoló tömbjébe becsappan. Emellett a (31) csapó a horog által visszaforgattatik és azután önsúlya következtében azonnal függélyes állásba esik. Ezen helyzetében a horognak esetleges kiugrását megakadályozza. Ütközők elrendezése vagy a csapó (42) fogazásának megfelelő kiképzése által a forgó csapó megakadálvoztatik abban, hogy kifelé fölcsappanjon. A vasúti alkalmazott az egyik (22) emelőre nyomást gyakorol, mire a (19) kilincsek kiemeltetnek és a (15) fölállító emelő függélyes állásba leesik. Kikapcsolás céljából a vasúti alkalmazottnak -ugyanezen (15) emelőt ellentétes irányban kell elforgatni úgy, hogy az a kocsifenék alsó fölületéhez közeledik és a (23) kiemelő lemez (26) kilincsei a (18) rovatékba esnek, a (31) forgó csapó pedig egyidejűleg emeltetik. Az alkalmazott a (15)