51310. lajstromszámú szabadalom • Erők és nyomatékok visszanyomását mérő- és jelzőkészülék

egyenlet szerint. Minthogy pedig az áram periódusszáma az áramfejlesztő generátor mágnespólusainak számától és a gép fordulatszámától egyenes arányban függ, a frekvenciamérő műszer skálája úgy is osztható be, hogy a fönt ismertetett módon befolyásolt mutató közvetlen a gép fordulatszámát jelzi. A készülék tehát, mint tachoméíer is készíthető.

Ugyanezen elv szerint mérhető bármely gép vagy tengely fordulatszáma is, ha a gép vagy tengely fordulatszámával arányos váltakozó, vagy legalább is pulzáló áramot állítunk elő.

Előállíthatunk ilyen szabályosan pulzáló ■áramot bármely egyenáramú erőforrás, pl. valamely battéria vagy galvánelem egyenáramából is oly módon, ha annak áramkörét szabályos időközökben megszakítjuk, pl. a 16. ábrán látható elrendezés segélyével. A (Tj tengelynek fordulatszámát akarjuk mérni. Ezen célból fölékelünk ezen tengelyre (D) szigetelő anyagból készült dobot, melynek kerületén több (V) vezetődarab van megerősítve. A dob forgása közben az •egymás mellé helyezett (K) kefék olyankor, mikor mindketten a (V) vezetődarabokon feküsznek, zárják az (E) elem áramkörét, s valahányszor a vezetődarabok között lévő szigetelő anyagon vannak, az áramkör megszakad. Ily módon a kefék az áramkört •annyiszor zárják a dob minden egyes fordulata alatt, ahány (V) vezetődarab van elhelyezve a dob kerületén.

Az áramzárások száma az időegységben (pl. percenként, másodpercenként) függ tehát ugyanazon dobnál a hajtótengely fordulatszámától is.

Az így keletkező pulzá'ó áramnak az (F) készülékbe beépített önindukciós tekercsre ugyanazon hatása van, mint a váltakozó áramnak ; a fönt ismertetett frekvenciamérő mutatója tehát megfelelő skálabeosztás mellett a (T) tengely fordulatszámát jelzi.

Használható ez az elrendezés járóműveknél sebességmutató gyanánt is. melyeknél a (D) dobot a futótengelyre kell erősítenünk. A skála esetleg óránkénti kilóméterléptékre is beosztható.

A frekvenciamérőnek egy különleges alakja fölhasználható váltakozó áramú gépek parallel kapcsolásánál is annak megállapítására, vájjon a kapcsolandó gépek ugyanazon frekvenciájú áramot szolgáltatnak-e ?

Legyen (A) és (B) az egyik gépnek. (C) és (D) a másik gépnek két sarka (17. ábra). A két gép mindenekelőtt teljesen egyenlő feszültségre gerjesztendő. Mindegyik gép sarkai közé már fönt említett ohmikus ellenállás és fojtótekercs sorba kapcsolandó. Mindkét ohmikus ellenállásnak és mindkét fojtótekercs önindukció tényezőjének pontosan egyenlőnek kell lennie, hogy a gépek által a tekercsben átfolyó áramerősség ugyanazon periódusszám mellett egyenlő legyen. Ily esetben a fojtótekercsek által fölemésztett feszültségek (el) és (e2) a gépek póiusváltásainak számával, (pl) és (p2)-vel és az áramerősségekkel (il)és i2)-vei arányosak. Az osztómérleg megadja tehát az

ei=Pi_ji e2 Ps ío

viszonyszámot, mely egyenlő gépfeszültségek, egyenlő ohmikus ellenállások és egyenlő önindukcióval biró fojtótekercsek esetében csak akkor lehet egyenlő az egységgel, ha egyidőben i, = i, és p1 = p2. Ez esetben a gépek parallel kapcsolhatók. Ha a műszer mutatója eltér az egységtől, a gépek nem járnak ugyanazon frekvenciájával; a mutató állása azt is megmutatja, melyik gép siet előre, illetőleg melyik marad el. Ha ugyanis a fönti viszonyszám nagyobb az egységnél, úgy az e^hez tartozó gép siet, ha kisebb, az e^hez tartozó gép marad el.

Bizonyos föltételek mellett az osztómérleg a váltakozóáramú áramkörökben előforduló fáziseltolás mértékének a cos®-nek közvetlen mérésére is fölhasználható. Valamely (e) feszültségű áramkörben az (i) erősségű áram bizonyos (<p) fáziseltolás mellett (ei cos 9) munkát végez, mely munka tehát állandó feszültség mellett (ic os ©)-vel arányos és jelentkezik, mint erő vagy nyomaték a váltakozó áramú wattmérőben. Ha tehát az így jelentkező erőt vagy nyoma-