51310. lajstromszámú szabadalom • Erők és nyomatékok visszanyomását mérő- és jelzőkészülék

egyenlet szerint. Minthogy pedig az áram periódusszáma az áramfejlesztő generátor mágnespólusainak számától és a gép for­dulatszámától egyenes arányban függ, a frek­venciamérő műszer skálája úgy is osztható be, hogy a fönt ismertetett módon befolyá­solt mutató közvetlen a gép fordulatszá­mát jelzi. A készülék tehát, mint tachomé­­íer is készíthető. Ugyanezen elv szerint mérhető bármely gép vagy tengely fordulatszáma is, ha a gép vagy tengely fordulatszámával arányos váltakozó, vagy legalább is pulzáló áramot állítunk elő. Előállíthatunk ilyen szabályosan pulzáló ■áramot bármely egyenáramú erőforrás, pl. valamely battéria vagy galvánelem egyen­áramából is oly módon, ha annak áramkö­rét szabályos időközökben megszakítjuk, pl. a 16. ábrán látható elrendezés segélyével. A (Tj tengelynek fordulatszámát akarjuk mérni. Ezen célból fölékelünk ezen ten­gelyre (D) szigetelő anyagból készült dobot, melynek kerületén több (V) vezetődarab van megerősítve. A dob forgása közben az •egymás mellé helyezett (K) kefék olyankor, mikor mindketten a (V) vezetődarabokon feküsznek, zárják az (E) elem áramkörét, s valahányszor a vezetődarabok között lévő szigetelő anyagon vannak, az áramkör meg­szakad. Ily módon a kefék az áramkört •annyiszor zárják a dob minden egyes for­dulata alatt, ahány (V) vezetődarab van el­helyezve a dob kerületén. Az áramzárások száma az időegységben (pl. percenként, másodpercenként) függ te­hát ugyanazon dobnál a hajtótengely for­dulatszámától is. Az így keletkező pulzá'ó áramnak az (F) készülékbe beépített önindukciós tekercsre ugyanazon hatása van, mint a váltakozó áramnak ; a fönt ismertetett frekvenciamérő mutatója tehát megfelelő skálabeosztás mel­lett a (T) tengely fordulatszámát jelzi. Használható ez az elrendezés járóművek­nél sebességmutató gyanánt is. melyeknél a (D) dobot a futótengelyre kell erősítenünk. A skála esetleg óránkénti kilóméterléptékre is beosztható. A frekvenciamérőnek egy különleges alakja fölhasználható váltakozó áramú gé­pek parallel kapcsolásánál is annak meg­állapítására, vájjon a kapcsolandó gépek ugyanazon frekvenciájú áramot szolgáltat­nak-e ? Legyen (A) és (B) az egyik gépnek. (C) és (D) a másik gépnek két sarka (17. ábra). A két gép mindenekelőtt teljesen egyenlő feszültségre gerjesztendő. Mindegyik gép sarkai közé már fönt említett ohmikus ellen­állás és fojtótekercs sorba kapcsolandó. Mindkét ohmikus ellenállásnak és mindkét fojtótekercs önindukció tényezőjének ponto­san egyenlőnek kell lennie, hogy a gépek által a tekercsben átfolyó áramerősség ugyanazon periódusszám mellett egyenlő legyen. Ily esetben a fojtótekercsek által fölemésztett feszültségek (el) és (e2) a gé­pek póiusváltásainak számával, (pl) és (p2)-vel és az áramerősségekkel (il)és i2)-vei arányosak. Az osztómérleg megadja te­hát az ei=Pi_ji e2 Ps ío viszonyszámot, mely egyenlő gépfeszültsé­gek, egyenlő ohmikus ellenállások és egyenlő önindukcióval biró fojtótekercsek esetében csak akkor lehet egyenlő az egységgel, ha egyidőben i, = i, és p1 = p2. Ez esetben a gépek parallel kapcsolhatók. Ha a műszer mutatója eltér az egységtől, a gépek nem járnak ugyanazon frekvenciájával; a mu­tató állása azt is megmutatja, melyik gép siet előre, illetőleg melyik marad el. Ha ugyanis a fönti viszonyszám nagyobb az egységnél, úgy az e^hez tartozó gép siet, ha kisebb, az e^hez tartozó gép marad el. Bizonyos föltételek mellett az osztómér­leg a váltakozóáramú áramkörökben elő­forduló fáziseltolás mértékének a cos®-nek közvetlen mérésére is fölhasználható. Vala­mely (e) feszültségű áramkörben az (i) erős­ségű áram bizonyos (<p) fáziseltolás mellett (ei cos 9) munkát végez, mely munka tehát állandó feszültség mellett (ic os ©)-vel ará­nyos és jelentkezik, mint erő vagy nyoma­ték a váltakozó áramú wattmérőben. Ha tehát az így jelentkező erőt vagy nyoma-

Next

/
Thumbnails
Contents