51310. lajstromszámú szabadalom • Erők és nyomatékok visszanyomását mérő- és jelzőkészülék
— 8 -tékot az osztómérleg egyik oldalán, az (i) áramerősséggel arányos erőt vagy nyomatókot pedig annak másik oldalán engedjük működni, a mérleg egyensúlyi helyzetében (i cos <p) i = cos © egyenlet szerint a mutató közvetlen megadja a fáziseltolás mértékét. A készülék azonban — mint már említettük — csak állandó feszültségnél mutat helyesen ; a skálabeosztás is csak bizonyos feszültségre érvényes. A gyakorlatban azonban állandó | feszültségeket szokás föntartani. A készülék tehát gyakorlatilag tényleg használható. A fáziskülönbségmérö azonban a feszültségtől is függetleníthető. Ismeretesek ugyanis a wattmérő elvén készített oly mérőeszközök, melyek a váltakozó wattnélküli áramát mutatiák a feszültséggel szorozva :(eisino). Ha egy ily készülék és egy wattmérő (eicos?) nyomatékának viszonyszámát képezzük az osztómérleg segítségével, úgy ei sin © í — — = tg © eicos © ° ' szerint a készülék mutatója — a feszültségtől függetlenül — a fáziskülönbség trigonometriai tangensét. mutatja. Ha valamely (C) kapacitással bitó vezetékrendszer (kábel) vagy készülék két sarkára (e) feszültségű és (p) pólusváltású váltakozó áramot kapcsolunk, akkor dacára annak, hogy a két sarok közti áramkör nem zárt, (i) erősségű áram keletkezik a következő egyenlet szerint e= íp~C ; ~tT = (~p)'C (-) és (p) állandók lévén, az áramerősség és feszültség viszonyszáma arányos a kapacitással. Az osztómérleg segélyével tehát a kapacitás is közvetlen mérhető és leolvasható. De készíthető az osztómérleg elvének fölhasználásával még számos más készülék, műszer, berendezés, stb.. mindazon esetekre, melyeknél fizikai erők és nyomatékok osztása végzendő el. illetőleg, mikor valamely tényező változásának befolyásától mentesíteni akarunk. így pl. valamely villamos mérőműszer helyessége függhet pl. okáért feszültségtől. Függetleníthetjük a műszert a feszültség változásaitól, ha az osztómérleget s annak egyik oldalán a feszültséggel arányos erőt alkalmazzuk. Szerkezeti részleteiben a találmány tárgya sokféleképpen módosítható anélkül, hogy a találmány lényege azáltal változást szenvedne. A léoyeg az I., II., III. pontokban összefoglalt tulajdonságokkal biró osztómérleg, illetőleg annak alkalmazása erők és nyómatékok viszonyszámának megállapítására. Szabadalmi igények. 1. Villamos mérőkészülékek mérési eredményének viszonyszámát önműködően mérő és jelző készülék, jellemezve azáltal, hogy bármely villamos készülékben keletkező erők vagy nyomatékok oly mérleg készülékekre (osztómérleg) hatnak, melyek elmozdulásuk és az azáltal beálló erőkar hosszváltozás folytán a mindenkori egyensúlyi helyzetet önműködően fölkeresik és a mindenkori erőkar viszonyszámot s evvel az erők viszonyszámát elmozdulásuk mértékével jelzik. 2. Az 1. igénypontban védett készüléknek egy foganatosítási alakja, jellemezve tetszőleges inflexiós ponttal nem bíró görbék altal határolt tárcsából álló, ennek valamely pontja körül forgó osztómérleg által, melynél az összehasonlítandó erők a görbék kerületén működnek. 3. Az 1—2a. igénypontokban védett készüléknek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az osztómérleg tárcsája egyenletes skálabeosztás céljából egyrészt körív, másrészt ugyanazon központtal biró körevolvens által van határolva, mikor is az osztómérleg forgópontja a körív középpontjával összeesik,, az erők pedig a határgörbékhez érintőlegesen működnek. 4. Az 1. igénypontban védett készüléknek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az összehasonlítandó erők egyike egy görbékkel határolt tárcsa kerületén érintőlegesen működik, a másik erő NVDMD4í-llf
