51310. lajstromszámú szabadalom • Erők és nyomatékok visszanyomását mérő- és jelzőkészülék
- G -erősségek viszonyszáma pedig a (h) magasságkülönbség függvénye. Ismeretes továbbá a fémek azon tulajdonsága, hogy ellenállásuk a hőmérséklettel változik. Készítenek is olyan hőmérőket, melyeknél az ellenállás változásából számítják ki a hőfokot. Az ohmmérő alkalmazása által a számítás fölöslegessé válik, sőt készíthetünk oly ohmraérőt is, melynél a skálát nem ohmok, hanem közvetlenül hőfokok bán osztjuk be, amikor tehát az ohmméter mint hőmérő szerepel. Az ismertetett mérlegrendszerek segélyével készíthetünk oly készüléket is, mely oly villamos gépek, illetőleg készülékek hatásfokát közvetlen leolvasással adja meg, melyeknél a fölvett és leadott munkamennyiség villamos feszültség és áram alakjában jelentkezik (áramátalakítók, mótordinamók, transzformátorok stb.). A be- és kilépő munkamennyiséget eddigelé pl. wattmérőkkel mérik és a két érték viszonyszáma adja a hatásfokot. A jelen találmány szerint a mérlegnek egyik oldalát a be-, másik oldalát az elvezetett munkamennyiség (wattok) arányában terheljük meg s a mutató közvetlenül jelzi ezeknek viszonyszámát; a hatásfokot. A mérlegoldalak terhelésének módját pedig a 13. ábra példázza, de alkalmazható bármelyik ismertetett mérlegrendszer is. Az egyik wattmérő a be-, másik az elvezetett munkamennyiség áramkörébe kapcsolandó. Váltakozó áramú transzformátoroknál a primér és szekundérfeszültség hányadosa az áttételi viszonyszámot adja meg. Ez a viszonyszám az osztómérleg skáláján közvetlenül leolvasható, ha a mérleg egyik oldalát a primér-, másik oldalát a szekundérfesziiltséggel arányos erővel vagy nyomatékkai terheljük. Ha két áramot adó villamos gép vagy egyéb berendezés közösen, parallel dolgozik valamely áramkörre (pl. egyenáramú dinamó és akkumulátortelep) szükséges és fontos ismernünk azt a viszonyszámot, melynek arányában azok az áramszolgáltatásban részt vesznek. Legegyszerűbb ezen esetben a viszonyszámot százalékokban kifejezni. Ha az 03ztómérleg egyik oldalát az egyik áramszolgáltató berendezés áramerősségével arányos erőre, másik oldalát pedig a másik berendezésből jövő áramerősséggel arányosan terheljük és a skálát százalékos osztással látjuk el, a fönti célra alkalmas készüléket kaptunk. Ha valamely váltakozó áramú kör két sarka közé ohmikus, de öniudukciómentes ellenállást iktatunk s ezzel nagy önindukciójú, de elenyészően csekély ohmikus ellenállású fojtótekercseket sorba kapcsolunk, az ellenálláson és fojtótekercsen átmenő áram oly feszültségeséseket létesít, melyeknek geometriai összege az áramkör összfeszültségével egyenlő. Vagy más szóval: az ohmikus ellenállás két vége és a fojtótekercs két vége közti feszültségkülönbségek egymáshoz derékszögű fáziseltolásban vannak, s oly derékszögű háromszögnek egy-egy befogóját képezik, melynek átfogója egyenlő az áramkörnek összfesziiltségével. Az ohmikus ellenállás sarkain uralkodó feszültségkülönbség egyenlő az átmenő áramerősség és az ellenállás szorzatával el — i r A fojtótekercs sarkain uralkodó feszültség pedig arányos az áramerősséggel, a fojtótekercs önindukció-tényezőjével L-el és a pólusváltások számával (p) a következő általánosan ismeretes egyenlet szerint e2 = i - p x A második egyenletnek az elsővel képezett hányadosa e2 re x ej r ' P azaz a két feszültség viszonyszáma arányos a pólusváltások számával (p)-vel, mert tv, L és r állandók. Ha tehát az osztómérleg két oldalán az (el) és (e2) feszültségekkel arányos erők működnek, a mutató a megfelelően beosztott skálán a pólusváltások, illetőleg a periódus (frekvencia) számát közvetlen megmutatja, teljesen függetlenül a feszültségtől és az áramerősségtől. Ugyanezt nyerem, ha (e2) feszültséget osztom (i) áramerősséggel e., T = " a • p NWMOAI-II
