51310. lajstromszámú szabadalom • Erők és nyomatékok visszanyomását mérő- és jelzőkészülék
gek mérőszámai, melyek valamely erő, 1 illetőleg nyomaték hányadosának formájában jelentkeznek, a készülék alkalmazásával közvetlen leolvasással mérhetők. Néhány alkalmazási mód példaképpen az alábbiakban van fölsorolva : Ha valamely egyenáramú villamos áramkörben a feszültség nagysága (e) volt, az áramerősség pedig (i) ampère, az áramkör ellenállása tudvalevőleg e r = y ohm Szerkeszthető a föntiek szerint oly mérőkészülék, melyben pl .az egyoldalú evolvens mérleg egyik oldalán az (e) feszültséggel arányos erő, másik oldalán pedig az (i) áramerősséggel arányos erő működik. Egyensúlyi helyzetben tehát a mutató (e) és (i) hányadosát, azaz az (r) ellenállás nagyságát jelzi a skála. Ezt a készüléket a voltmérő, ampéremérő elnevezések mintájára ohmmérő-nek lehet nevezni. Oly műszerek, melyeknél egyszeri méréssel, közvetlenül ohmokban tudták volna leolvasni az ellenállást, teljesen függetlenül az áramkör feszültségének és az áramerősségnek változásaitól, eddigelé nem voltak ismeretesek. A feszültséggel és az áramerősséggel arányos erők bármely eddig ismert és volt, valamint ampéremérőkben használatos elvek szerint állíthatók elő. És amint ismereretesek pl. elektromágneses-, hődrót-, stbvolt- és ampéremérők, úgy készíthetünk elektromágneses-, hődrót- stb. ohmérőket is. Az ohmmérőnek példaképpeni foganatosítási alakját vázlatosan a 13. ábra magyarázza, melynél a feszültséggel és áramerősséggel arányos erők Deprez d’Arsonval elvén lépnek föl. (S) a tengelye a voltmérő tekercsének, mely mágneses terében rúgó behatás nélkül elmozdulhat, mikor is a tekercset elfordítani igyekvő nyomaték (N) arányos a mérendő ellenállás sarkairól bevezeti feszültséggel (e)-vel. (T) az elfordulási tengelye az árammérőnek, mely szintén rúgómentes és mágneses terében keletkező és a tekercset elfordítani igyekvő nyomaték (M) arányos a bevezetett, az ellenálláson átáramló áramerősséggel. A 11. ábra elrendezése szerint e nyomatékok az (0) tengelyű mérlegkészülékre hatnak, minek következtében a (Z) mutató beáll az egyensúlyi helyzetre, amit a ! 1. ábra szerint a következő egyenlet jellemez : e N T= M=cotg'“ A skála közvetlen ohmokra osztandó. Az ohmmérő mutatója természetesen az ismert módszer szerint írókészülékkel is látható el, mely valamely áramkör ellenállásának változásait óramű által hajtott papírszalagon regisztrálja. Ezen kivitelben igen jól használható a műszer vezető folyadékoszlop (higany) magasságváltozásának regisztrálására. A (C) edényben (14. ábra) vezetőfolyadékoszlop van ; melynek magassági a (h) valamely okból változik. Ezen magasság változása regisztrálandó. E célból a, folyadékoszlopon (AB) ellenállásdrótot vezetünk keresztül s e dróton (T) battériából áramot bocsátunk át. Világos, hogy az áramkör ellenállása a (h) oszlopmagasság változásával változik mert az ellenállásdrótnak a folyadékból kiálló (AD) darabja a (h) magasság változásával szintén változtatja hosszát. Az áramkör bekapcsolt (o) ohmmérő mutatójának kitérése tehát arányos a (h) magasság változásával. Ilyen folyadék-fölszínváltozásokat eddigelé ampéremérővel mérték. Ezen mérések azonban nem abszolút pontosak, mert az ampéremérő kilengése a (T) battéria feszültségének ingadozásától is függ. Lehet a fönt ismertetett módszerrel közlekedő edényekben lévő vezető folyadék fölszínkülönbségét is pontosan mérni és regisztrálni. A (T) battériából ezen esetben (AB) és (ED) parallel kapcsolt ellenállásdrótokon át (15. ábra) (il) és (i2) erősségű áramok keringenek. Az áramok erőssége a folyadékból kiálló (AC) és (DF) dróthoszszaktol függ. Ha a két áramot a fönt ismertetett ohmméterhez hasonló készülékbe vezetjük, annak mutatója az áramerősségek hányadosának arányában tér ki. Az áram
