51278. lajstromszámú szabadalom • Újítás magánjáró lokomobilokon vagy közúti és gőzekelokomobilokon

1. ábra a transzmisszió berendezés hosszmetszetben,

2. ábra az 1. ábra x, y, z metszete.

3. ábra a gőzgépberendezés vízszintes hosszmetszetben.

4. ábra a hajtófőtengely két forgattyú* jának egymáshoz viszonyított állása,

5—10. ábra az expanziós regulátorral fölszerelt gőzgép indikátor diagrammjai,

11—14. ábra egy fojtószelepes regulátorral fölszerelt gőzgép indikátor diagrammjai,

11) az alacsonynyomású (2) a magasnyomású gőzhenger. (?>) a gőzkamra, illetve tolattyúszekrény (3. ábra).

A (3) tolattyúszekrénybe szerelt (6) gőzelosztótolattyúnak a (7) tengelyregulátor által befolyásolt (8) excenterrúd (9) csukló (10) közbetét a (11) tolattyúrúd segélyével eszközölt mozgása következtében a magasnyomású gőz (4, 5) térből oly mozgást nyer, hogy az a (12, 13) csatornán át a gőzt a (2) hengerbe ömlik s ugyancsak a (7) tengelyregulátor által annak töltésfokát is szabályozza.

Midőn a tolattyú a (2) hengernek a normális terhelésnek megfelelő, vagyis normális töltést megadta s a gőzbeáramlást megszüntette, akkor az (1) henger (14) dugatytyúja a végső allásba jutott, mert a (15) és (16) forgattyúknak egymással képezett

(S) szöge ennek megfelelően van választva, vagyis (S) elősietési szöget képez.

Ezen dugattyú állásoknál a (2) henger (17) dugattyúja nyitja (előre nyitással) a (18, 19) csatornát, melyen keresztül a gőz ar (1) hengerbe jut s annak (14) dugattyúján a teljes magasnyomással hat. Ezután a beáramlás a (2) hengerbe megszűnik s e pillanattól kezdődik mindkét hengerben egyidejűleg az expanzió.

Az expanzió után a (6) tolattyú nyitja a (12. 13) csatornát s kezdődik a gőzkiáramlás a (2) hengerből. Minthogy azonban a (2) henger a (18, 19) csatorna által közlekedik az (1) hengerrel, ennélfogva a gőz mindkét hengerből egyidejűleg áramlik ki.

Normális terhelés mellett tehát egyedül a 12) henger kap töltést, ellenben ha a gőzgép terhelése a normálisnál nagyobb,

akkor a (6) tolattyú az (1) hengernek is ad töltést, mert mint már föntebb is körül lett írva, az alacsonynyomású hengerben a töltés akkor kezdődik, amikor a magasnyomású henger dugattyúja a normális töltésnek megfelelő dugattyú-állásba ért, a dugattyú továbbhaladásba alatt tehát a magasnyomású gőz nemcsak a magasnyomású hengerbe, hanem az alacsonynyomású hengerbe is áramlik.

A gőzelosztásnak ezen körülírt fotyamatából kiviláglik, hogy a magasnyomású henger dugattyúja az alacsonynyomású henger körtolattyúja gyanánt tekinthető, melynek excenter sugara a (16) forgattyú hossza s mely excenter fölékelési szöge a két forgattyú (S) hajlásszöge.

A magasnyomású henger dugattyúja és forgattyúja ennélfogva az alacsonynyomású gőzgép vezérmüvét helyettesíti.

A 4. ábrában az (X) nyíllal föltüntetett forgási irány mellett a magasnyomású henger (16) forgattyúja az alacsonynyomású henger (15) forgattyúját megelőzi. Ezen (3) szög pedig akként van megválasztva, hogy amikor a magasnyomású henger dugattyúja a normális töltésnek megfelelő állásba ér, akkor az alacsonynyomású henger dugatytyúja a megfelelő szélső állásba kerüljön.

Az 5. és 6. ábra a magas-, illetőleg az alacsonynyomású henger indikátor diagramjai, midőn a gép terhelése normális s a regulától’ expanziós. A két diagram összehasonlításából kiviláglik, hogy ez esetben a magasnyomású henger kap töltést, ellenben az alacsonynyomású henger nem és hogy az expanzió előtt az alacsonynyomású henger dugattyúját is teljes magas feszességű gőz nyomja.

A 7. és 8. ábra a magas-, illetőleg az alacsonynyomású henger indikátor diagramjai, midőn normálisnál nagyobb a gép terhelése. Ezen két diagramból látható, hogy az esetben az alacsonynyomású henger is töltést kap.

A 9. és 10. ábrabeli diagramok a normálisnál kisebb terhelésnek felelnek meg.

Ezen 3-ik esetben tehát csak a magasnyomású henger kap töltést s mielőtt még

— 3

a magasnyomású henger dugattyúja az alacsonynyomású henger gőzbeáramló csatornáját nyitná, a gőz a magasnyomású hengerben még előbb expandál s expandálás közben nyittatik az alacsonynyomású henger csatornája.

Látható, hogy az alacsonynyomású henger nem kapja a teljes üzemnyomást.

A 11. és 12. ábra a magas-, illetőleg az alacsonynyomású henger indikátor diagramjai fojtószelepes regulátor alkalmazása mellett a gépnek normális terhelése esetében, midőn tehát mindkét dugattyúra az expandálás előtt a teljes feszességű gőz hat.

Végre a 13. és 14. ábrabeli diagramok hasonlóképen fojtószelepes regulátor használata mellett azt az esetet tüntetik föl, | midőn a normálisnál kisebb a terhelés, a fojtás, illetve a gép munkateljesítmény szabályozása abban nyilvánul meg, hogy a hengerek fojtott gőzt kapnak.

A gépnek bármely állásból való megindíthatása végett kisegítő indítószerkezetet alkalmazok az esetre ha a gép oly állásba jut. hogy azt a vezérmű nem indíthatná Ezen célból alkalmazok két szelepet, melyek közös emeltyűvel könnyen nyithatók és zárhatók. A szelepek egyike az alacsonynyomású henger egyik végébe, a másik szelep pedig az alacsonynyomású henger másik végébe vezeti a gőzt úgy, hogyha a vezérmű nem nyitná indítás előtt a magasnyomású henger gőzbeáramló csatornáját, akkor a megfelelő szelep nyitása által a megfelelő hengeroldalra magas feszességű gőzt bocsájtva, a gépet az ezen szelepen áteresztett gőz által megindítjuk.

Ezen szerkezet hasonló a gőzekéknél alkalmazott friss gőzszelepszerkezethez, mely a magas feszességű gőzt az alacsonynyomású henger tolattyúszekrényébe ereszti, az eltérés a kettő között nem annyira a szerkezetben, mint inkább a rendeltetésben rejlik. Míg ugyanis a gőzekemozdonyoknál az említett friss gőzszelep az ekeáthúzatás kezdetén azért nyittatik, hogy pillanatnyi munkatöbblet éressék el az alacsonynyomású hengerben azáltal, hogy

annak tolattyúszekrényébe magas feszességű gőz vezettetett, addig itt a két szelep egyik vagy másikának nyitása csupán a gép bármely állásból való biztos megindíthatását eredményezi.

A találmány tárgyát képező újítás második részét föltünteti az 1. és 2. ábra, melyekben (A) a föntebb körülírt gőzgép forgattyús főtengelye és (j 1, j2) a hátsó széles talpon járókerekek. A közlőmüvet azáltal kapcsoljuk ki, hogy az (A) forgattyús főtengelyen lazán elhelyezett (e) fogaskereket egy emeltyűvel úgy állítjuk, miszerint annak sem (e), sem pedig (e2) fölülete se kapcsolódjék az (f) illetőleg (dl) fölületekkel. Ekkor az (e) laza fogaskerék nem forog, míg az (A) főtengely a rászerelt többi részekkel együtt forog. Ez az (e) fogaskerék középállása.

Ha a gőzgép forog és (e) fogaskereket emeltyű segélyével úgy toljuk el, hogy (e) fogaskeréknek (e) kapcsoló fölülete az (A) főtengelyre ékelt (fj kapcsoló toldattal kapcsolódjék, akkor (e) fogaskerék az (f) kapcsoló toldat által arra kényszeríttetik, hogy a főtengellyel azonos irányú forgást végezzen. Ezen emeltyűállás mellett a mozdony előrehalad, mert (e) fogaskerék hajtja a (B) tengelyre ékelt (g) fogaskerék és (hh) fogaskerekek által képezett áttétellel a (C) tengelyen lazán elhelyezett (il, i2) belső fogazású fogaskerekeket, (il, i2) fogaskerekeket a közúti mozdonyoknál ismert (00) kapcsoló csapszögekkel kötjük össze a (jl, j2> járókerekekkel.

Ha a gőzgép forog és (e) fogaskereket úgy toljuk el emeltyű segélyével, hogy annak (e2) kapcsoló fölülete az (A) főtengelyen lazán elhelyezett (d) kúpkerék (dl) kapcsoló fölületével kapcsolódjék, akkor az (A) főtengelyre fölékelt (a) kúpkerék az (a, b, c) kúpkerekek közvetítésével (d) kúpkereket a főtengely forgásával ellenkező iránybau forgatja és ez utóbbival együtt (e) fogaskereket is. Ekkor (e) fogaskerék a már föntebb leírt áttétel közvetítésével most már hátrafelé forgatja a járókerekeket. Ezen helyzetben tehát a közúti mozdony hátrafelé halad.

NVOMMHIB/fe