51081. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állandó hosszú fényívek előállítására és ezeknek alkalmazására gázreakciókhoz

Megjelent 1911. évi február lió 10-én. MAGY. gggs KIR. SZABADALMI JBS HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 51081. szám. V.II/i. OSZTÁLY. Eljárás állandó hosszú fényívek előállítására és ezeknek alkalmazására gázreakciókhoz. BADISCHE ANIL1N- & SODA-FABR1K CÉG R/M

LUDWIGSHAFENBEN. 4. p ótszabadalom a 45266. sz. szabadalomhoz. A bejelentés napja 1909 december hó 24-ike. Elsőbbsége 1909 jonias hó 25-ike. A 45266. számú szabadalomban és pótszabadalmaiban olyan eljárás van ismertetve hosszú, állandó fónyívek előállítására, amely abban áll, hogy gázokat lényegileg a fényiv mentén vezetünk. A gázoknak bevezetése a reakciótérbe különféleképen mehet végbe; vagy a 45266. számú szabadalomban megadott módon, a gázokat egy cső belsejében szigetelten elrendezett elektróda és a cső között vezethetjük keresztül, vagy pedig azokat, a 47101. számú pótsfcabadalomban ismertetett módon, csak egészen vagy részben az elektródán vagy az elektródákon túl vezetjük be. Nem szükséges, hogy a gázok a fényiv minden része mellett egy és ugyanazon irányban haladjanak ennek mentén; sőt ismeretesek máiolyan foganatosítási alakok is, amelyeknél a gázok két egymással ellenkező irányban vonulnak a fényiv mentén; ez az eset pl. akkor, ha két vagy több egy közős térbe torkoló csövet alkalmazunk és a gázbevezetési helyek közelében elrendezett elektródákat egymás között ellenelektródák gyanánt használjuk; 1. pl. a 48383. számú szabadalmat és a 48643. számú szabadalmat. Az alábbiakban a 45266. számú szabadalomban és ennek pótszabadalmaiban ismerteti eljárásnak további foganatosítási alakjait irjuk le, amelyeknél a gázok ellenkező irányokban vonulnak el a lángív mentén. Azt találtuk ugyanis, hogy a gázokat olyképen is vezethetjük ellenkező irányokban a lángív mentén, hogy azokat tetszőleges, az elektródák között fekvő helyeken vezetjük be és az elektródákon illetve az elektródák gyanánt szolgáló kemencerészeken vezetjük el. Egyik példaképeni foganatosítási alak pl. abban áll, hogy mindkét oldalán nyitott csövet alkalmazunk, amelynek mindkét vége elektróda gyanánt szolgál vagy egy-egy szigetelten elrendezett elektródát foglal magába és a gázokat a két elektróda között, pl. a cső közepén vezetjük be úgy, hogy azok mindkét irányban a cső két vége felé haladnak akképen, hogy vagy a szigetelt elektródák vagy az elektródák gyanánt szolgáló csövégek mentén, amelyeket célszerűen hűtjük, távoznak. Az utóbbi esetben az az előny, hogy tekintettel arra, miszerint a fényiv a hűtött cső mentén folyton vándorol, a készüléknek az ív csatlakozási helyei gyanánt szolgáló