51081. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állandó hosszú fényívek előállítására és ezeknek alkalmazására gázreakciókhoz

részein kopás nem mutatkozik. Hasonlóan járunk el több, egy közös csőbe torkoló cső alkalmazásánál vagy más elrendezé­seknél. Ez esetben is a gázokat célszerűen örvényszerűen vezetjük be. Egy uásik munkamenet abban áll, hogy áz elektródán illetve elektródákon túl be­vezetendő gázoknak vagy ezek egy részé­nek olyan mozgásirányt adunk, amely el­lenkező azzal, amelyben a gázok a fényív mentén vonulnak. Néhány ilyen példaké­pem foganatosítási alakot az 1—3. ábrák vázlatosan mutatnak. Az 1. ábrán két (K és R) cső akképen van elrendezve, hogy közöttük szük gyűrű­alakú tér marad, amelyen át a gázok az (R) csőbe befújhatok. A gázok először a cső falán (P) felé, a cső belsejében pedig ellenkező irányban (K) felé haladnak. Ha valamilyen módon (pl. átmeneti rövidzárlat útján) (P és K) cső vagy egy a (K) csőben elrendezett külön elektróda között fényívet gyujtunk meg, úgy ez egészen nyugodtan ég ar P-től K-felé haladó gázáramban, amely az ábrán nyilakkal van jelezve. A gázt itt is célszerűen örvénylő mozgással vezetjük be a csőbe. Ilyen foganatosítási alakot vázlatosan a 2. ábra mutat. E-nél látható a tangenciális furatokkal ellátott beömlési csőtoldat, amelyen át a gáz ör­vényszerűen az (R) csőbe lép. Itt először ismét lényegileg a csőfal mentén a cső zárt vége felé halad, míg a cső belsejében ellenkező irányban mozog. A gáz tehát az ábrán nyilakkal jelzett utat teszi meg. Elektróda gyanánt egyrészt a célszerűen földelt és esetleg hűtött (K) cső, másrészt az (R) cső és az ezzel fémes összeköttetés­ben álló és esetleg . hűtött (P) elektróda szolgál. Ha (K és R) között valamely mó­don fényívet gyújtunk meg, úgy annak egyik végét a külső örvény az (R) caő mentén a (P) elektródáig hajtja. Mihelyt a fényív ezen megállapodott, a belső gáz­áramban (P és K) között állandóan ég. A tangenciális nyílásokat a külön (E) cső­darab helyett, mint az ábrán látható, ter­mészetesen közvetlenül az (R) cső fölső részében is rendezhetjük el. A fényív vagy a (K) cső bevezető nyílá­sai fölött ezek közelében végződhetik vagy tetszőleges mértékig a (K) csőbe hajtható. Külön ellenelektródát is rendezhetünk el a (K) csőben úgy, hogy a fényív ezen ellen­tróda és (P) között áll. Az elektródák alakja tetszőleges, pl. sík vagy gyűrűalakú is le­het és a fényív azokon állandóan keringhet is. Az (R) cső is szolgálhat állandóan elek­tróda gyanánt, amint ezt pl. vázlatosan a (3) ábra mutatja. A készüléknek elektródák gyanánt szolgáló részeit szükség esetén al­kalmas módon hűtjük. Célszerűen az (R) csövet még egy bő­vebb csővel vesszük körül. Akkor a gázt először az ezen két cső között lévő téren vezetjük keresztül és itt már részben elő­melegítjük. A gázok nagyon intenzív elő­melegítése azonban magában a cBŐben is végbe megy, amennyiben a fényív, vala­mint a kiömlés irányában mozgó forró gá­zok közvetlenül meleget adnak át a falak mentén ellenkező irányban beáramló gá­zoknak. E közben közfalak nélkül meleg­átvitel megy végbe, miáltal az előmelegítés jóval magasabb hőmérsékletre fokozható, mint pl. vasból való, vezető közfal alkal­mazása esetén, amelynél figyelemmel az anyag tartósságára bizonyos hőmérséklet­határt túllépni nem szabad. Az E-nél be­vezetett gáz egy része általában közvetle­nül K-n át távozni fog és pedig, hacsak külön intézkedéseket nem teszünk, annál több, minél nagyobb K-nak átmérője B-hez viszonyítva. A gázoknak ez a része az R-ből jövő erősen felhevített gázrészek hű­tésére szolgál. A fényív végét elhagyó gázok természetesen még külön gázok vagy más anyagok bevezetése útján is hűthetők. Ez a gyors hűtés különösen ajánlatos, ha a fentebb ismertetett fényivekkel endoter­tnikas gázreakciókat foganatosítunk. Nem­csak E-nél, hanem még üreges elektródán át vagy az elektróda mentén is vezethe­tünk be gázt az (R) csőbe és általában a gázok bevezetését a reakciótérbe a legkü­lönfélébb módokon foganatosíthatjuk. Ter­mészetesen az ismertetett munkafolyaaiatot I a bevezetésben leírt foganatosítási alakkal,

Next

/
Thumbnails
Contents