51074. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémek előállítására

— 2 — A kezelendő olvasztók áz (E) csatornán és a tömítő (S) csőcsonkán át folyik a kemencéhez, a fémtől megszabadított salak pedig a kemencét az ugyancsak (i) csőcsonkával tömített salaklevezető nyíláson keresztül bagyja el. Az átáramlás tartama alatt a redukció folytán keletkezett fémgőzök és gázok (szénoxid) több (f) nyíláson keresztül az (F) gyűrűalakú csatornába távoznak és a (H)-nál csatolt kondenzációs készülékben folyós fémmé sűrűsödnek vagy amennyiben nem csapódnak le, eltávoznak. A (g) tolattyú a redukció közben nyitva van, a levegő fölmelegetése alatt ellenben zárva marad. A rajzban a különböző elzáró szerkezeteknek a fém redukciója közben elfoglalt állása van föltüntetve. Ha a hevítést eszközöljük, a salak hozzáfolyását megszakítjuk, a (b) csapóajtót és a (d) tolattyút nyitjuk ós a (g) tolattyút zárjuk. Jelen eljárás némely finom szemű ércnek a kikészítés közdenső termékeinek, tailingoknak, pörkölési hulladékoknak és hasonlóknak földolgozásánál különös előnnyel abban az alakban foganatosítható, melynél a szén hevítésének időszakában kelletkező gázok a jelenlevő szénoxid elégetéséhez szekunderlevegő bevezetése után a redukciókemence elé helyezett lángkemencében a fémvegyületek beolvasztását eszközlik. Ily módon elkerüljük az ily finom szemű anyagok számára, az aknakemencében szokásos olvasztásnál egyébként szükséges brikettezést és beérhetjük az egész kohászati folyamat alatt a redukáló kemencében úgyis elhasznált szénnel is. A gázok esetleges fölöslege ismert módon gőzkazánok, léghevítők, ércszárítók, pörkölő kemencék és efélék fűtésére használható, másrészt pedig a szánhevítő gázoknak az olvasztás szempontjából való elégtelen mennyisége esetén a hiányt külön termelt gázzal pótoljuk. Ilyen munkamenetnél célszerűen két vagy több redukáló kemence használható, melyek közül egyet állandóan hevítünk. Ez esetben a lángkemence számára fűtőgáz szakadatlanul áll rendelkezésünkre. Ezen eljárás egy különleges foganatosítási alakját a következőkben, ezen célt szolgáló, a 2. ábrában föltüntetett berendezés kapcsán fogjuk ismertetni. Ennél az egyik (J) kemence hevítési időszakában keletkező gázokat az elzáró szerkezetek alkalmas állása mellett a (Q) csatornán keresztül egy másik. Közvetlenül mellette fölállított teljesen hasonló alakú kemencébe vezetjük és ebben szekunder levegővel égetjük el, melyet a gyűrűalakú (Ml, M2) csatornákból az (Ll, L2) csapóajtók nyitott állapotánál vezetünk el. Ez által a (Kl, K2) rostélyokon (vízzel hűtött csöveken) fekvő nyersanyagok megolvadnak és az alattók levő, a kemence előzetes fölhevítése által erősen fölhevített szénre csepegnek, mely a fém redukcióját eszközli. Az egyes azonos részek jelelése egyébként ugyanaz, mint az 1. ábrában. A rajzban föltüntetett helyzetben a hevítés időszakának gázai a nyilakkal jelzett utat követik. Ezen helyzetben tehát (b2), (gl), (Ll) és (01) zárva, ellenben (Cl), (g2), (L2) és (02) nyitva vannak. Tapasztalati úton megállapított bizonyos idő elmultával az elzáró szerkezetek ezen két csoportjának helyzetét fölcseréljük, úgy hogy az előbb nyitott csoport zárva van és fordítva. Míg tehát előbb a baloldali kemencében folyt a hevítés, a jobboldaliban pedig a redukálás, most a két kemence hatása fölcseréltetett. E mellett ajánlatos, hogy az elzáró szerkezetek két csoportját ne együtt váltsuk át, hanem közbenső állást válasszunk oly pillanatban, a melyben még kis mennyiségű megolvadt anyag lecsepeg és ezzel fémveszteséget elkerülünk. Míg a gázok bevezetése szünetel, nem is olvasztunk, tehát a fémből semmi sem csepeg a lenn elhelyezett és épen fűtött szénrétegre. Koksz és nyersanyagnak (Pl) és (P2) ajtókon való folytonos adogatása által a szénréteg magasságát közel állandónak megtartjuk. A (gl és g2) tolókák különböző mértékű nyitása által módunkban van, hogy a fémgőzökön és az ezek előállítása közben keletkezett szénoxidon kívül még a a hevítési időszak gázainak kisebb vagy nagyobb mennyiségét is a kondenzáló ké-