51074. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémek előállítására

— 3 — szülékbe vezessük. Ezáltal az is elérhető, hogy a mindenkori átváltás előtt a kokszdarabok közeiben visszamaradt fémgőzöket úgyszólván kiöblíthessük. Ugyanezen eredményt a kondenzáció tartály kiömlő nyílásának különböző mértékű nyitása által is elérhetjük. A szóban forgó eljárás különösen a különböző illó fémek előállítására alkalmas, melyek különben vagy a költséges retortaüzem útját állíttatnak elő vagy a nagyolvasztóüzemben kohópor alakjában jelentékenj7

veszteségeket szenvednek. Ha ezekkel kapcsolatban vagy kizárólagosan oly fémekről van szó, melyek a kemence hőfokán még nem illók, akker a könnyebb salaktól való elválasztásuk, akár a kemencében, akár ebből való kilépésük után ismert módon történik. Úgy a különböző fémeknek a kemence hőfokán való illékonysága, mint ezen hőfok mérvadó arra nézve, hogy mely helyen történik a fém kiválasztása. Pl. cink-, ólom-és ezüstnél ezüsttartalmú cinkólomérc vagy cinktartalmú ólomkemencesalak földolgozásánál a cink desztillálódik, míg az ólomviszonylagos mennyisége szerint vagy legnagyobb részében azzal együtt fávozik vagy folyós fém alakjában a kemencében leülepszik; az ezüst hasonlóan viselkedik. A 2. ábrában föltüntetett berendezés olykép is módosítható, hogy a koksz és nyersanyag nem egymástól elkülönítve, hanem a szokásos módon összekerve vezettetnek a kemencébe. A rostély elhagyása által elért egyszerűsítéssel szemben azonban az a hátány áll fenn, hogy az olvasztás és redukálás nincs többé egymástól oly élesen elválasztva. Az ezáltal okozott fémveszteség folytán az ily szerkezetek csak ott ajánlatosak, hol a nyersanyag fémje csekély értékkel bír. Ezen berendezés további módosítása abban áll, hogy koksz- és nyersanyag egyidejű adagolása esetén egyetlen kemencét használunk, melynek belsejében a fölhevítési gázok elvezetésére szolgáló cső van elrendezve. A tulajdonképeni olvasztáshoz szükséges levegőnek hozzávezetése ez esetben magasabb övben történik. Ezen kemencében is természetesen az olvasztás és fölhevítés egyidejű redukálás mellett egymással váltakoznak, mint azt a többi berendezésnél leírtuk. Az előbbiek kiegészítésére megemlítendő még, hogy a legtöbb esetben használt koksz kifejezés nem zárja ki azt, hogy ugyanazon célból fát vagy szenet használjunk, mivel azok desztilláló alkatrészei például a 2. ábrán föltüntetett berendezésnél a nyersanyag megolvasztására szolgáló elégetés által teljesen hasznosíthatók, melegített légáramnak alkalmazása úgy a fölhevítésnél, mint a közben keletkező gázok elégetésére jelentékeny előnyökkel jár. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás fémeknek, különösen könnyen illanó fémeknek a megömlesztett nyersanyagoknak izzó széndarabokkal megtöltött kemencén való átvezetése útján való előállítására, azáltal jellemezve, hogy váltakozó munkafolyamatban az izzó széndarabokból álló oszlopból az olvaszték átvezetése által a fém redukciója mellett meleget vonunk el és a fém redukciójához szükséges meleget az olvaszték áramoltatásának beszüntetése mellett 'levegőnek a szénoszlopon való átvezetése által létesítjük. 2. Az 1. igényben védett eljárás változata, azáltal jellemezve, hogy a fölhevítés időszakának gázait szekundér levegőnek hozzávezetése után apró darabos nyersanyagnak a lángkemencében való megolvasztáséra használjuk föl. 3. Berendezés az 1. és 2. igényben védett eljárás kivitelér, azáltal, jellemezve, hogy több egyenlő kiképzésű, a nyersanyag számára való ömlesztő térből, valamint az alatta fekvő redukáló térből álló kemence a fölhevítési időszakban keletkező gázokat fölváltva az egyik vagy a másik kemencébe vezető csatorna által van egymással összekötve és az égési levegő hozzávezetésére, továbbá a fémgőzök és a gázok elvezetésére