50956. lajstromszámú szabadalom • Tartány radioaktív anyagokkal
Megjelent 1931. évi január lió 31-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 50956. szám. I v/e. OSZTÁLYTartány radioaktív anyagokkal. SCHMIDT CURT TIMSÓMŰ-IGAZGATÓ ALAUNWERKBEX. A bejelentés napja 1909 április hó 30-ika. Elsőbbsége 1908 május hó 14-ike. Ennek a találmányak tárgya fogyasztásra szánt tetszőleges testekbe fogadására szolgáló helytálló, vagy hordozható, telszőleges alakú oly tartány, vagy edény,amelyben vagy melyen radioaktiv anyagok, pl. őskőzet (Urgestein) szurokfényle, az urán-előállításnál keletkező hulladék, vagy más természetes, avagy mesterséges radioaktiv anyagok vannak elrendezve. Vonatkozik pedig a találmány például tárgyak fölvételére szolgáló állványokra. a szekrényekre, hordozható vagy befalazott fürdőkádakra, porok, pirulák és hasonlók befogadására szánt dobozokra, l'őleg azonban folyékony és szilárd testek fölvételére szolgáló palackokra. E tartányok tartalmának radioaktív tulajdonságok kölcsönzendők, akár bírtak az anyagok, pl. az ivási vagy fürdési célra szánt folyadékok már előzetesen radioaktiv tulajdonságokkal, akár pedig teljesen újra lennének azokkal fölruházandók. A találmány lényege abban áll. hogy a tartányokban, vagy a tartányokon redioakr.iv anyagok rendeztetnek el, melyek a tartánnyal vagy tartós, szilárd összeköttetésben állanak, vagy pedig kivehetők. Utóibi esetben azonban körül vannak hüvelyezve. Az aktivitásnak a tartány tartalmára, pl. a palackban lévő folyadékra való átvitelénél nem kell a radioaktiv anyag föloldásának bekövetkeznie, hanem csupán fölületi érintkezésnek történnie, anélkül, hogy a radioaktiv anyagok észrevehetően fogyasztódnának és a folyadékban való esetleges föloldásuk folytán azt eltisztátlanítanák. A betétek vagy az edényfalak belső fölületei oly anyagból, pl. agyagból vagy hasonlóból lehetnek készítve, mellyel a radioaktiv anyagok, pl. poralakban, bensőleg összekeverhetik és összeadagolhatók. Az egész azután kiégetés által likacsossá tehető, pl. fürészpor, vagy hasonló hozzáadásával, ami a kiégetésnél elhamvad és a maszszának nagy porózítást kölcsönöz. Ezek a képletek nagy fölületű testek gyanánt képezhetők ki és az edényfalak belsó részei ezen masszából állhatnak. A tartányok egész fala. vagy csak belső falfelülete oly masszából állhat, melybe radioaktiv anyagok, pl. radioaktiv porok vannak bedagasztva. Abban az esetben, ha a radioaktiv anyagok hüvelyben, vagy pedig kettős fal közt vannak elrendezve, a körülvevő massza anyagának oly tulajdonsággal kell bírnia, hogy az edény tartalmára radioaktív behatások bekövetkezhessenek. Ha köriilhüvelyezésre likacsos anyagot használunk, akkor az aktivitáshoz szükséges emanáció aka
