50956. lajstromszámú szabadalom • Tartány radioaktív anyagokkal
dály nélkül juthat az edény tartalmához, j Az emanációt át nem bocsátó anyagon pedig- apró nyílások elrendezésével nyitható számára út. Mellékelt rajzon a találmánynak néhány legfontosabb kiviteli alakjai vannak ábrázolva, Az 1—5. ábrákon palackalakú edények és egy dugasz (kupak) van föltüntetve, a 6. ábra egy kettősfalú szekrényt, a 7. ábra egy dugaszt, a 8. ábra egy radioaktív anyagot tartalmazó hüvely legfontosabb kiviteli alakját, végül a 9. ábra egy kettősfalú fürdőkádat láttat. Az 1. ábrán bemutatott kivitelnél a palack (1) feneke kettős falú, melyek között a radioaktiv anyag foglal helyet. Ha a fölső fenékrész likacsos anyagból, pl. ag}7agból való, akkor az emanáció a pórusokon áthatolhat. Ha azonban ez a fal üvegből van készítve, akkor benne apró nyílások képezhetők ki, melyeken keresztül az emanáció utat találhat. A 2. ábrabeli kivitelnél a palack üvegpecsétje alatt (2) helyen van egy ilyen fal lerendezve. A kúpos (3) fenék az 1. ábrán láthatóhoz hasonlóan, kettősen képezhető ki. A 4. ábrán a palack (4) kupakja van radioaktiv anyaggal megtöltve és lent nyílásokkal van ellátva. Az 5. ábrán látható kivitelnél az (5) radioaktív massza, mely a palackban lévő folyadékban oldhatatlan, a palackfal belső oldalára van erősítve, pl. ráforrasztva. A réteg kívül is elhelyezhető, mint a (6) szakadozott vonal mutatja. Ha a palack üvegből készült, akkor befelé menő apró nyílásokkal látandó el. A 6. ábrán bemutatott szekrény kettős falakkal bír, melyek között a radioaktiv anyag van elhelyezve. Ha a falak anyaga az emanációt át nem bocsátja, akkor a falakban apró nyílások képezhetők ki. A 3. ábrabeli edénynél a radioaktiv anyag egy golyó vagy henger-alakú (7) edényben foglal helyet, mely vagy porózus anyagból készült vagy pedig furatokkal van ellátva. A 7. ábrán az emanációt átbocsátó (8) hüvely egy közönséges parat'adugaszban van elrendezve, melynek anyaga magában véve is likacsos. A radioaktív anyag lazán is betehető a dugasz nyílásába, alul pedig a nyílás szája kis parafa, vatta, gáz vagy hasonló dugasszal zárható el. A 8. ábrán egy két részből álló és radioaktív töltéssel ellátott hüvely látható. Ezen nyílások is kiképezhetők az emanáció átbocsátására, amennyiben a két rész összekötésére szolgáló csavarmenetek közti hézag az emanáció áthatolására elegendő nem volna, vagy pedig ha az egész hüvely anyaga likacsos nem volna. A 9. ábra egy kettősfalú fürdőkádat mutat be, melynek belső fala át van törve. A két fal között van a radioaktív anyag elrendezve. A kettős fal esetleg csak a kád egy részére is terjedhet. Hasonlóképen járhatunk egy befalazott káddal, vagy zuhannyal is el, melynek egy csővezetékében radioaktív töltéssel ellátott megfelelő szerkezetek rendezhetők el. A fürdőkádban pl. egy fölcsappanható tolókával ellátott tartány is elrendezhető. A palackok, korsók, edények, valamint a parafába való betéthüvelyek tetszőleges alakúak lehetnek és üvegből, anyagból, porcellánból. kőagyagból, vagy hasonlóból készülhetnek, amennyiben a bekupakolásnál gondoskodás történik arról, hogy a radioaktív behatás a likacsosság folytán, vagy a furatokon át bekövetkezhetik. A radioaktív anyagoknak az edény tartalmától való elzárása drótszövetek alkalmazásával is történhetik, melyek a falakba beilleszthetők vagy beforraszthatók. Hasonló anyagból készülhet a hüvely (kupak) is. Nagy fontossággal bír a találmány a lápfürdőknél is, melyekbe radioaktív anyagot tartalmazó szekrények (ládák) helyezhetők be. A radioaktív anyagok az edényfallal érintkező bőrből, vagy hasonlóból való zacskókban is elhelyezhetők. Szabadalmi igények. 1. Fogyasztásra szánt testek aktiválására való tartány, illetőleg edény, azáltal jelNYOMD/
