50926. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés papírpépnek mechanikus úton, fából és faszerű növényekből való előállítására
Megjelent 1911. évi január hó 27-én. SZABADALMI LEÍRÁS 50926. szám. Xllí/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés papirpépnek mechanikus úton fából és faszerű növényekből való előállítására. KRON RUDOLF MÉRNÖK THALHEÍMBEN. A bejelentés napja 1910 május hó 4-ike. Találmányom tárgya eljárás és berendezés papirpépnek mechanikus úton történő előállítására, főleg pedig fának és faszerű növényeknek mechanikus föltárására, Eljárásomnál ugyanis az az új, hogy a fát vagy faszerű növényt minden előzetes előkészítés nélkül a rostokra merőleges irányban hengerek között vezetjük át és a hengerek segélyével rostnyalábokká vagy rostkötegekké, úgyszólván rostbundává bontjuk szét, melyet azután a hollandi malomban minden további kezelés nélkül lehet fapéppé átalakítani. A földolgozandó fát hosszabbik videbb darabok vagy ácsforgács alakjá- j bán az említett erős, elsőrendű kemény öntvényből készült hengerek között igen nagy nyomás alatt egyes rostnyalábjaira | vagy rostkötegeire bontjuk el és taplólágy- • ságig- összezúzzuk, bizonyos tekintetben széthengereljük. Célszerűen több hengerpárt alkalmazunk, melyek hengereit egymástól különböző távolságba állítjuk be. Ez a hengerlés! eljárás megköveteli, hogy a fát vagy faszerű anyagot vagy előnedves állapotban dolgozzuk föl, vagy pedig a hengerlés előtt valamely folyadékba beáztassuk, illetve ebben főzzük, hogy a fa mindig annyi folyadékot tartalmazzon, hogy mikor a hengerek a közöttük átvezetett fából a folyadékot kiszorítják, ez a rostkötegeket szétrepessze. Találmányom szerint tehát a foszlatógépek mechanikus és a cellulóza készítésénél használt maró anyagok kémiai rostszétválasztó hatását egyszerű hengerlő eljárással helyettesítjük, mely nem követeli meg a fa előzetes előkészítését és jóval kevesebb erőt igényel, mint az ismert toszlató eljárás. Az ezáltal elért megtakarítás becslésem szerint mintegy 80%Míg a föntebb jelzett cellulóza készítő eljárásnál alkalmazott vegyi és marószerek hatása következtében veszedelmes szennyvizek. kellemetlen szagú gőzök és gázok j fejlődnek, addig a találmány tárgyát képező eljárásnál ezek a hátrányok elmaradnak. A kis erőfogyasztáshoz járul a hengerlési eljárásnál még az az élőn}’ is. hogy a szenny vizei nem fertőzöttek és hogy a rostok termelési hányada jóval nagyobb, mint a foszlatással és főzéssel dolgozó eljárásoké. A föntebb ismertetett eljárást ebben az esetben, melyben a fa vagy faszerű növény elég nedvességet nem tartalmaz, akként tökéletesíthetjük, hogy a fát vagy N'r'OMD/íHlBA’S _ . - -
