50917. lajstromszámú szabadalom • Újítások önműködő lőfegyvereken

újabb töltényeket vezetünk be, a csapot befelé nyomjuk balkezünk hüvelyk újjával. mikor a záródugattyú elreteszelése a záródugattyú pályájából ki lép és lehetővé teszi, hogy a záródugattyú újabb töltényt vezesse be a töltényürbe, miközben a gyújtószöget megfeszíti.

A (82) csap — kivéve mikor a záródugattyú nyitva van a fegyver agyából soha sem áll ki.

A tok hátsó végén egy (87) emelő van ágyazva, melyek egyik karján a (88) szárny van kiképezve. Ez az emelő az (55) fogantyú alsó oldalán kiképezett i89i lapos fülületére fekszik úgy, hogy ezt a fogantyút a zárómozgás első szakasza alatt, mikor ez a már említett zárórúgó hatása alatt előre mozog, elforgatja. A (88) szárnynak tehát az a föladata, hogy az (55) fogantyút mozgassa és hogy így a záródugattyút tengelye körül elforgassa, mialatt a trapezalakú (50) lemeznek befelé kiálló (501) csapja, mely a záródugattyú (k) hornyában mozog, a négyszögletes (54) kiugrásból kilép és a horony főrészébe megy át, mikor az (50l) csap a horony mozgató falaival érintkezésbe jön és a záróhelyzetbe jr:-’tt záródugattyút eme helyzetében elreteszeii.

A (88) szárnyat viselő emelő a kis (90) rúdon forgathatóan van ágyazva, mely rúd a závárzattok baloldalán van fölszerelve és egyúttal az ilynemű fegyvereknél általában szokásos és ismert módon működő (L) kikapcsoló szerelésére is szolgál. Az agy baloldalán egy furat van alkalmazva, melybe a (91) hüvely vau beszorítva, ebbe a hüvelybe pedig a rúgónyomás alatt álló (92) csap van ágyazva, melynek belső vége a ;'S) szárnyat viselő (87) emelő alsó vége alá nyúlik és annak következtében, hogy az emelő eme végét azalatt, mialatt az (55) :••• :tyú a szárny fölé mozog, a szárnyat kifelé nyomja és a (87) emelőre akkora nyomást létesít, mely elégséges ahhoz, hogy az (55) fogantyú az előbb jelzett és a zárást megindító kis forgómozgást elvégezhesse. Ez a forgómozgás elégséges

ahhoz, hogy az (501) csapot a ík) horony

(54) végéből kikapcsolja.

A fegyver működési módja a következő:

Mikor a (60) billentyűt meghúzzuk, a gyűjtószög szabaddá válik, megüti a töltény gyutacsát és ez fellobbantja a lövőszert.

Mikor a lövedék a (4) gázelvezető nyílás fölött elhaladt, a lövőszergázok a (13) csőbe jutnak és mikor ezt megtöltötték, a

(14) külső csőre nyomást gyakorolnak, mely a (15) mozgóhüvellyel van összekötve és ezt előre mozgatják, még azt a (21) rúgóvezető rúdon kiképezett (201) válldarabba ütköző (19) hüvely meg nem állítja. A jelzett rúdon csúszik a (19) hüvely, míg a

(20) csavardugóba- nem ütközik.

Mikor ez megtörtént, a rúgónyomás alatt álló (33) emelő, mely mellső vége körül forgatható és a (37) hüvelyen kiképezett hosszanti horonyban fekszik és a

(15) tokra belső csavarmenetek útján felerősített (32ki hüvelyen van alkalmazva, oly helyzetben van, a középső (36) orra a

(30) működtető rúd mellső végebe ütközik. A (33) emelő addig, míg a lövőszergázok a csőből el nem távoznak, eme helyzetében van, mert a működtető rudat a (371 hüvelye, a vele mereven kapcsolt (32x) hüvely, az evvel összekötött (15) tok útján a (13) csőben uralkodó gáznyomás a mellső helyzetében tartja.

Mikor a lövedék és a lövőszergázok a csövet elhagyták, a (16) zárórúgó és (171 ütköző, melyek ekkor vannak legnagyobb mértékben megfeszítve, a bennük fölhalmozott energiát a (36) válldarab és a (33) rúgónyomás alatt álló emelő útján a (30) működtető rúdnak adják át. A (17) ütköző energiáját a (15) hüvelynek mintegy 7/s hüvelyknyi elmozdulása után adja el és mikor mellső vége elhagyta a rúgóvezető rúdon kiképezett válldarabot, egyedül a zárórúgó fog működni. Mikor az ütköző működése megszűnt, a löket hátra levő 1/a hüvelyk hosszú szakaszán a (33) emelő hátsó vége lefelé mozog és nézőke mellső hüvelyén vagy más módon rögzített (35) orral jön kapcsolatba. A (33) emelő